Két maszkos fegyveres 12 embert gyilkolt meg szerdán  a Charlie Hebdo francia szatirikus lap szerkesztőségében és menekülés közben, harmadik társuk pedig sofőrként segíthetett nekik. A rendőrség Reimsben indított akciót az elfogásukra, de a harmadik gyanúsítottat Charleville-Mézières-ben vették őrizetbe. A Le Point szerint a két fegyveres merénylőt, a 34 éves Saïd, és a 32 éves Chérif Kouachit úgy azonosították a nyomozók, hogy megtalálták a Porte de Pantinnél menekülés közben hátrahagyott kocsijukban egyikük igazolványát.

A Figaro cikke szerint Chérif Kouachi 22, bátyja, Saïd 24 éves volt, amikor 2005 januárjában a hatóságok látókörébe kerültek, mint annak a terrorláncnak a tagjai, amely dzsihadistákat közvetített Irakba. Ez volt az az időszak, amikor Szaddám Huszein rendszerét már megdöntötték, és Irak vonzotta a dzsihadistákat – bár ekkoriban még messze nem annyi vallási fanatikus utazott oda, mint most a térségbe, beleértve Szíriát is.  

Saïdot szabadlábra helyezték, de Chérifet nem, a hatóságok úgy találták, hogy ő bizonyosan benne volt a dzsihadisták utazását segítő társaságban. Állítólag a csapat azt akarta, hogy Szírián keresztül küldik Irakba azokat a dzsihadistákat, akik ott az amerikai erők ellen harcolnának. Egy Damaszkuszba szóló repülőjegyet és egy – a Kalasnyikov működését leíró – dokumentumot találtak is Chérifnél egy házkutatás során, lényegében ezek voltak a bizonyítékok ellene. A férfi ügyvédje, Vincent Ollivier a Le Figarónak úgy emlékezett, hogy Chérif egy lúzer, piti drogdíler benyomását keltette, aki azt se tudta, mit kezdjen az életével, mígnem találkozott egy olyan társasággal, akikről azt hitte, „fontos emberek”. A Libération azt írta korábban Chérif Kouachiról, hogy nem volt egy szabálykövető muszlim: rendszeresen ivott, dohányzott, és több barátnője volt.

A „fontos emberek” között volt a 24 éves Farid Benyettou, aki annyiban biztosan fontos figura, hogy már 18 évesen a terrorelhárítás látókörében volt. A hosszú hajú Benyettou-t a sógora, a Franciaországból 2004-ben kiutasított iszlamista, Youcef Zemouri képezte ki, valamint Mohamed Karimi. Utóbbi ismert figurája volt az egyik, szalafista nézeteket valló, 1998-ban alakult algériai terrorcsoportnak, a GSPC-nek. Benyettou fontos szerepet játszott a csoportban, mert egyfajta guruként meg tudta hülyíteni az észak-afrikai származású francia muszlim fiatalokat: összesen legalább félszáz ilyen fiatal agyát mosta át. 

A csoport által 2004-ben Irakba közvetített dzsihadisták közül hárman meghaltak (egyikük közülük egy öngyilkos merényletben), kettőt az amerikai hadsereg elfogott, egy másikat pedig még Szíriában lecsuktak. Amikor Chérif Kouachit a franciák elfogták, állítólag éppen azon a ponton volt, hogy egyik barátjával ő maga is csatlakozik az Irakban harcoló dzsihadista „testvéreihez”. 

Chérifet 2008 márciusában hároméves börtönbüntetésre ítélték 18 hónapra felfüggesztve. Később eltűnt a terrorelhárítás látóköréből. Két évvel később Chérif Kouachi neve egy másik bűnügyben is felmerült: állítólag többedmagával meg akarták szöktetni a börtönből Smaïn Aït Ali Belkacemet, az algériai GIA iszlamista terrorszervezet egykori tagját, akit még 2003-ben ítéltek el, mert részt vett egy 1995-ös párizsi merényletben. (Akkor a Musée d'Orsay HÉV-állomáson robbantottak, a merényletben harmincan sebesültek meg.)

2013-ban a tunéziai hatóságok látókörébe került Chérif egy másik régi bűntársa, Boubaker el-Hakim. Hakimot 2008-ban ítélték el, 2011-ben szabadult. Jelenleg azzal gyanúsítják, hogy köze van két politikus, Chokri Belaid és Mohamed Brahm meggyilkolásához. Tavaly decemberben Hakim egy videóban magára is vállalta a gyilkosságokat. 

Az biztos, hogy Hakim harcolt Irakban. Kérdés, hogy tartotta-e a kapcsolatot a Kouachi fivérekkel, és ha igen, segített-e nekik a fegyverek beszerzésében.