A terroristák jellemzően nem szoktak tárgyalni, de nyilván a francia rendőrség megkísérelte vagy megkísérli valamilyen módon felvenni velük a kapcsolatot - mondta az Indexnek Végh József túsztárgyaló. A BM Nemzetközi Oktatási Központjának túsztárgyalást oktató szakembere több ízben élesben élte át, milyen is a túsztárgyalás: a balassagyarmati börtönben, egy bajai középiskolában 1993-ban és a budapesti Moszkva téren 2007-ben történt túszejtésben is ő végezte ezt a feladatot.

A Charlie Hebdo szerkesztősége ellen végrehajtott terrorakció feltételezett elkövetői péntek reggel egy gyárban barikádozták el magukat a Charles De Gaulle reptér közelében. A rendőrök csütörtökről péntekre üldözték Párizs környékén őket, de elkapni nem sikerült a testvérpárt. Jelenleg a túszdráma zajlik, itt követheti percről percre. 

„A túsztárgyalás nem egy önállóan végrehajtott feladat, a tárgyalónak engedelmeskednie kell a rendőrparancsnoknak, az egész tárgyalás ugyanis része magának a rendőrségi akciónak. A francia túsztárgyalók különösen jók egyébként” – mondta lapunknak Végh, aki egyébként francia kiképzésen esett át annak idején. 

Csakhogy hiába jók a túsztárgyalók, ha a terroristák nem akarnak tárgyalni. „Ki fogják végeztetni magukat a túszejtők, de előtte számtalan embert meggyilkolnak” – mondta Végh József. Kérdés persze, hogy hány túszuk van, az iTélé információi szerint egyetlen nő van a fogságukban.

Végh szerint ha ezek a terroristák valóban kaptak kiképzést, akkor nagy valószínűséggel arra is kiképezték őket, hogy nem szabad tárgyalniuk. Nem hülyék, hanem hidegvérű profik, pontosan tisztában vannak azzal, mire készül a rendőrség.

Végh szerint az egyetlen lehetősége a rendőrségnek, hogy valamilyen módon húzza az időt, még akkor is, ha lehetetlen tárgyalnia a túszejtőkkel. Ha például a terroristáknak vannak követeléseik, akkor ezeknek a követeléseknek a teljesítését kell halogatnia. De éppen ez a nehéz ebben a helyzetben, hiszen a terroristák is tudják, mire megy ki a játék. Ők nagy valószínűséggel mártírhalált akarnak halni és lehetőleg úgy, hogy közben minél több túszuk is meghaljon. „Még annyit el tudok képzelni, hogy a terroristák üzenetet hagynak valamilyen csatornán a külvilág felé” – magyarázta Végh, hogy mire használhatják még ki a túszejtők a lehetőséget. 

A kérdés az, hogy mikor avatkozik be a rendőrség, vagy ahogy Végh fogalmazott, mikor kezdik meg a felszámolást. „Kétféle beavatkozás létezik: a halaszthatatlan és a tervezett. A tervezett végrehajtásnál a rendőrség pontosan tudja, mikor és hogyan kezdi meg a felszámolást. A halaszthatatlan végrehajtást viszont meg kell kezdeni akkor, ha a terroristák módszeresen elkezdik kivégezni a túszokat, függetlenül attól, hogy a rendőrségnek mennyi információja van arról, hogy pontosan hol vannak a túszok és a túszejtők.”

De bárhogy is lesz, a túszejtés vége a felszámolás lesz. Tehát Végh szerint két céljuk van most a rendőröknek: helyzetbe hozni a felszámolást és elérni, hogy minél kevesebb túsz haljon meg. Persze a cél az is lenne, hogy az elkövetők életben maradjanak, ezért a felszámolás során sem feltétlen a kivégzésük a rendőrök célja, hanem az, hogy cselekvőképtelenné tegyék őket. „Ez nemcsak jogi elvárás, de a nyomozati érdek is ezt kívánja, hiszen csak úgy van esély arra, hogy a párizsi terrorakció hátterét teljesen fel lehessen göngyölíteni, ha az elkövetők életben maradnak” – magyarázta a szakértő.