A világ vezető politikusai, a párizsi terrorakciók áldozatainak hozzátartozói és óriási tömeg és körülbelül ötven külföldi államvezető volt jelen azon a megmozduláson, amit a terrorizmus ellen szerveztek vasárnap délután a francia fővárosban. Orbán Viktor is ott volt, de mások mellett miatta is magyarázkodásra kényszerült a francia elnöki hivatal. Az amerikai igazságügy-miniszter Párizsban azt mondta, egyelőre nincs hitelt érdemlő információ arra, hogy valóban az al-Kaida követte el a merényletet.
Ma délután Párizs a terrorizmussal szembeni ellenállás fővárosa
− mondta Laurent Fabius francia külügyminiszter.
A Cink szúrta ki, hogy a Le Monde napilap szégyenlistát írt azokról, akik az újság szerint nem lennének méltóak arra, hogy a sajtószabadság mellett tüntessenek. A listán - indoklással együtt - szerepel Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Ali Bongo gaboni elnök, II. Abdallah és Rania, a jordán királyi pár, és Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Sameh Choukryou egyiptomi külügyminiszter és Naftali Bennett izraeli gazdasági miniszter.
A francia elnöki hivatal közleményben magyarázta, miért hívta meg azokat, akiket a Le Monde szerint nem kellett volna: "Az elnök világosan fogalmazott. Tekintetbe véve, hogy a terrorizmus mekkora világprobléma, mindenkit örömmel fogadunk, mindazokat, akik készek segíteni nekünk, hogy megküzdjünk ezzel a csapással" - írták.
Vasárnap három órakor indult el a terrorizmus elleni tiltakozó megmozdulás, a "köztársasági menet" a párizsi République térről. Becslések szerint másfél millióan csatlakoztak a menethez, nagyjából 400 métert gyalogoltak. A hivatalos programnak, a külföldi vezetők menetének négy órakor vége lett, de a CNN élő tudósítása szerint a többi résztvevő még sokáig a téren maradt.
Az AFP becslése szerint a vidéki francia városokban még hatszázezer ember tüntetett a terrorakciók ellen. 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben.
A menet végén a francia elnök, Francois Hollande odament az áldozatok hozzátartozóihoz és kezet fogott velük, részvétet nyilvánította. Hollande odament és átölelte azt a sebészorvost is, aki a Charlie Hebdo meggyilkolt újságíróinak a barátja volt, és aki elsőként érkezett a mészárlás helyszínére.
Párizsban van egyébként Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter is, aki azt mondta: egyelőre nincsenek olyan hiteles információik, amik alapján kijelenthető, hogy a Charlie Hebdo elleni támnadást az al-Káida követte el.
Elől mentek az áldozatok hozátartozói, mögöttük a politikusok, köztük a francia kormány tagjai. Már a felvonulás kezdete előtt rengetegen voltak a Place de Rebublique-on. "Nem félünk! Nem félünk!" - skandálta a tömeg franciául, arabul és angolul is.
Korábban Nicolas Sarkozyt mutatta a televízió, aki akkor éppen Angela Merkellel beszélgetett. Ezen kívül afrikai, arab vezetők, köztük Katarból, Szaúd-Arábiából is érkeztek a megemlékezésre. Eric Holder amerikai igazságügy-miniszter azt mondta, hogy "ezen a napon mindannyian franciák vagyunk".
"Emeljétek fel a tollaitokat!", "Szabadság, egyenlőség, rajzoljatok, írjatok!" "Charlie vagyok" − ezek a feliratok votlak olvashatók a République (Köztársaság) téren látható táblákon, ahol a napos időben már hatalmas tömeg gyűlt össze.
Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál, többen a francia himnuszt éneklték, mások sírtak.
A menetet végig a rendőrség elitalakulatai biztosították. Rajtuk kívül 5500 rendőrt mozgósítottak a francia fővárosban, közülük 2200-an a tüntetés helyszínén lesznek. A környéken reggel óta tilos volt parkolni, tíz metrómegállót lezártak, a République tér 11 óra óta kizárólag gyalog közelíthető meg.
A francia politikusokon - köztük Francois Hollande francia államfőn - kívül ötven külföldi vezető van ott a menetben. Köztük Angela Merkel német, David Cameron brit, Matteo Renzi olasz, Mariano Rajoy spanyol kormányfő, Orbán Viktor magyar miniszterelnök, Bohuslav Sobotka cseh és Zoran Milanovic horvát kormányfő, Klaus Iohannis román államfő vagy éppen Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Elment a tiltakozó menetre például II. Abdalláh jordán király, Petro Porosenko ukrán államfő, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is. Ott volt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász palesztin elnök is.
Menet közben a vezető hazai és külföldi politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.