A Közel-Kelet és Észak-Afrika több országában is tüntettek a Charlie Hebdo újabb karikatúrái ellen. A tiltakozók szerint a karikatúrák támadást jelentenek a világ összes muzulmánja ellen. A tüntetők száma azonban nagyságrendekkel elmaradt a franciaországi, terrorellenes megmozduláson résztvevőké mögött.
Jordánia
Ammanban több ezer ember vonult utcára, többek között olyan transzparensekkel, amelyek szerint „a próféta elleni támadások szítják a globális terrorizmust" – írta az MTI.
A tüntetést a Muzulmán Testvériség jordániai politikai szárnya rendezte, amely szerint a karikatúrák támadást jelentenek a világ összes muzulmánja ellen.
Szudán
Kartúmban több százan követelték, hogy Franciaország kérjen bocsánatot az iszlám híveitől. A tiltakozók szerint a francia nagykövetet ki kellene utasítani Szudánból.
Tunézia
Észak-Afrika egyik legnyugatiasabb országában is volt kisebb tüntetés, ahol a tiltakozók azt hirdették, hogy a karikaturisták megérdemelték a halált.
Kelet-Jeruzsálem
A Mecsetek terén több száz palesztin tüntetett a Charlie Hebdo ellen.
Niger
A legsúlyosabb tiltakozások a 17 milliós – volt francia gyarmatként hivatalos nyelveként a franciát használó – Niger második legnagyobb városában voltak. Szombaton hét keresztény templomot gyújtottak fel.
A Charlie Hebdo hetilapot eredetileg 60 ezer példányban nyomták, a terrortámadás utáni számból viszont ötmillió került a standokra. A francia lap különleges számának angol, spanyol és arab verziója is megjelent. A kiemelt szám Nagy-Britanniában, Olaszországban és Törökországban is megvásárolható – igaz, utóbbi helyen, bíróság kötelezte az internetszolgáltatókat, hogy tiltsák meg azoknak a honlapoknak az elérését, amelyek a szatirikus lap nyitóoldalát ábrázolják.
Nagy-Britanniában hosszú sorok alakultak ki a Charlie Hebdóra várva – írta a Guardian.
A "Charlie maga a sátán!", "Nyelje el a pokol Charlie híveit!" jelszavakat skandáló zavargók ellen a csendőrség könnygázt vetett be, a tömeg viszont a szokásos forgatókönyv szerint kőzáporral válaszolt. Az összecsapásban négyen meghaltak és 45-en megsérültek – a tüntetők indulatait jelzi, hogy egy halott és 22 sebesült a csendőrök közül került ki.
Törökországban a Kouachi fivérek mellett volt tüntetés. Az isztambuli megmozdulásnál azonban fontosabb, hogy a török elnök is kiállt a tüntetők mellett. Recap Tayyip Erdogan szerint a a Nyugat képmutató, amikor a szólásszabadságról beszél, mert a többmillió példányban kinyomott Charlie Hebdóval valójában mások szabadságát terrorizálják.
Erdogan – aki korábban a fogamzásgátlásról is megosztotta nézeteit – úgy vélte, hogy a szatirikus hetilap a provokációval bűnt követett el. Az elnök szerint a lap mögé bújva Nyugatról az iszlámot támadják, hogy kikényszerítsék a civilizációk összecsapását.
A lap terjesztésére vonatkozó törökországi tiltással azzal bújt ki a világi szekuláris Törökországért kiálló lap, hogy nem közölte a Charlie Hebdo borítóját – amelyen Mohamed látható, kezében "Charlie vagyok" feliratú táblával.
A Chumhuriyet szerkesztőségéhez a karikatúrák közlése ellen tiltakozók vonultak ki, többeket őrizetbe vett a rendőrség.
A T24 honlap, valamint a Sozcu és a Yurt napilapok a Charlie Hebdo borítóját is publikálták. A liberális lapok a szólásszabadság melletti kiállásukkal és a terror elleni fellépés szükségességével indokolták szolidaritási akciójukat.
Arab karikaturisták is reagáltak a Charlie Hebdo rajzaira. Elítélték ugyan a szatirikus lap elleni véres merényletet, de rajzaikkal jelezték: a palesztinok Izraelben épp olyan áldozatok, amilyenek a francia karikaturisták voltak.
A rajzokban nagy hangsúllyal van jelen az Izrael-ellenesség. Saját vezetőiket is írta bírálat, bár közvetve ez is a Nyugatról szólt: Mahmúd Abbász a Palesztin Hatóság elnöke például úgy jelenik meg egy rajzon, hogy virágot helyez el a Charlie Hebdo szerkesztőségében lelőtteknél, miközben nem is ügyel a gázai áldozatokra.
Óriási diplomáciai blamázs volt, hogy sem Barack Obama, sem pedig valamelyik magas rangú beosztottja nem vett részt a múlt vasárnapi párizsi meneten, melyen milliós tömeg - és persze gondosan elkülönítve - a világ negyven állam- és kormányfője vonult fel a terrorizmus ellen tiltakozva. Az amerikai külügyminiszter – aki épp Párizsban tárgyal Iráni kollégájával Teherán kifogásolt nukleáris programjáról – egy dallal próbálta kiengesztelni a francia közvéleményt. A korábbi washingtoni indoklás szerint 36 óra kevés volt ahhoz, hogy a párizsi menet idején garantálják az oda érkező magasrangú amerikai vezető biztonságát.
Kerry után Barack Obama is újra megszólalt, kiállva a terrorveszély elleni küzdelem mellett.
Irán természetesen elítélte a Charlie Hebdo karikatúráit. A befolyásos Mohavedi Kermani – z iszlám konzultatív tanács egykori alelnöke szerint a képek a barbárság és a szégyen bizonyítékai. Kermani teheráni nagymecsetben elmondott beszéde ellenére a hatóságok betiltották az iszlamista diákok péntekre tervezett fővárosi tiltakozását a Charlie Hebdo ellen.
Jóval több, mint 800 orosz állampolgár harcolhat az Iszlám Állam soraiban – idézte az MTI az orosz külügyminisztérium egyik munkatársát. Ilja Rogacsov szerint azonban ez nem olyan sok, mint amennyit feltételezni szoktak. A diplomata szerint sok az IS soraiban sok olyan csecsen is van, aki nem orosz állampolgár. Szerinte sokan köztük Grúzia állampolgárai, akik a Pankiszi-szorosban élnek. Moszkva régóta vádolja azzal Tbiliszit, hogy az orosz határ közelében lévő területen menedéket nyújt a csecsen fegyvereseknek.
Oroszország ugyan elítélte a terrorakciót – hangsúlyozva, hogy ez is jelzi hogy a Nyugat közel-Kelet-politikája a káoszt és a terrorizmus terjedését segíti elő –, de nem állt ki teljes mellszélességgel a Charlie Hebdo mellett.
Az Orosz Tömegtájékoztatási Felügyelet kamcsatkai részlege például hivatalos levélben ajánlotta a helyi sajtónak a Charlie Hebdo karikatúrák mellőzését.
Pénteken már sikerült az első harminc napos elzárást is kimondani egy tüntetőre. Mark Galperin először egyszemélyes tüntetést tartott egy héttel ezelőtt az ellenzéki Alekszej Navalnij mellett, amit a törvény bejelentés nélkül lehetővé tesz.
Az akciót azonban könnyű megsérteni: elég, ha mellé áll egy másik – a rendőrséggel többnyire összejátszó – tüntető, így az akció máris bejelentésköteles, hiszen több személy vesz rajta részt. Galperin ezért nyolc napos elzárást kapott. Ezután állt ki hasonlóan akcióval a Charlie Hebdo mellett, amit a szokásos módon meghekkelt egy mellé álló tüntető. Mivel Galperin rövid időn belül követte el a szabálysértést, a bíróság – a legutóbb életbe léptetett szigorításnak megfelelően – harminc napos büntetést szabott ki.