A megszorításellenes Sziriza nyerte az előrehozott görögországi választásokat, de nem szerezte meg az abszolút többséget, ezért a kormányalakításhoz koalíciót kell kötnie más párttal. Az eurozónából nem lépnének ki, de újratárgyalnák a nemzetközi mentőöv feltételeit és az adósság egy részének elengedését. Ezt több európai ország vezetői kizártnak tartják, ezért kemény alkudozás jöhet. A német központi bank elnöke már figyelmeztette az újonnan felálló kormányt, a Spanyolországban előretört, megszorításellenes Podemos viszont saját esélyét látja a Sziriza győzelmében.
A szavazatok több mint 99 százalékának összeszámlálása alapján a Sziriza a voksok 36,3 százalékát szerezte meg, így 149 helyhez jut a 300-ból. Az eddig kormányzó Új Demokrácia (Nea Dimokratia - ND) 8,5 százalékkal Alekszisz Ciprasz pártja mögött lemaradva a szavazatok 27,8 százalékát szerezte meg. A harmadik helyen a neonáci Arany Hajnal áll 6,3 százalékkal. A leköszönő kormánykoalícióban szintén szerepet kapott, egykor a legerősebb baloldali pártnak számító szocialista PASZOK csak 4,7 százalékot ért el.
A parlamenti többséghez a görög rendszerben eddig hagyományosan 35-40 százalék kellett. Az első helyen végző párt a győzelemért kap ötven plusz képviselői helyet is a háromszáz fős törvényhozásban. A 2009-ben még csak 3-5 százalékot elérő Sziriza 2012-re 27 százalékossá nőtte ki magát, most pedig tovább tudott erősödni.
| Százalék | Mandátum | |
| Sziriza | 36,34 % | 149 |
| Új Demokrácia (ND) | 27,81 % | 76 |
| Arany Hajnal | 6,28 % | 17 |
| To Potami | 6,05 % | 17 |
| Görög Kommunista Párt (KKE) | 5,47 % | 15 |
| Független Görögök Pártja (ANEL) | 4,75 % | 13 |
| PASZOK | 4,68 % | 13 |
Ciprasz valószínűleg már hétfőn leteszi a miniszterelnöki esküt, és legkésőbb szerdára összeáll a kormány, közölték a párt tisztségviselői. A pártvezető hétfőn találkozik Panosz Kammenosszal, a jobboldali Független Görögök pártja (ANEL) vezetőjével, hogy tárgyaljon egy lehetséges koalícióról, írja az MTI. Az ANEL a voksok mintegy 4,7 százalékát szerezte meg. Ciprasz találkozni akar a a szavazatok 6 százalékát megszerző Európa-barát, balközép To Potami (A Folyó) párt vezetőjével, és az 5,4 százalékos támogatottságú kommunista párt (KKE) tisztségviselőivel is.
A BBC szerint az alig fél éve egy újságíró által alapított To Potami mozgalom az első számú lehetőségként merülhet fel. Görög források szerint készek lehetnek egy esetleges együttműködésre, de vezetőjük világossá tette, hogy „nem vesznek részt Európa-ellenes kormányban". A Független Görögök vezetője már jelezte, hogy nyitottak egy esetleges együttműködésre, még ha nem is beszélt nyíltan koalíciós esélyekről.
„Ma a görögök történelmet írtak, a remény történelmet írt" – mondta az Athénban ünneplő tömeg előtt beszédet tartó Alekszisz Ciprasz, a Sziriza vezetője. „Görögország új fejezetet kezd, maga mögött hagy öt évnyi szenvedést." Azt mondta, győzelmük minden szenvedő európai népé egyben. Megígérte, hogy az új görög kormány kész lesz az együttműködésre és a tárgyalásokra. Saját reformjavaslatokat ígért egy négyéves terv keretében. „Nagy lehetőség ez egy új kezdethez, egy új Európához" – mondta. Szerinte a trojka (az IMF, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank hármasa, ami a reformok végrehajtását felügyeli) győzemükkel már a múlté.
„Egyértelmű, hogy történelmi győzelmet arattunk, ami nemcsak a görög embereknek küld üzenetet, hanem minden európainak. Ez nagy megkönnyebbülés minden európainak" – mondta még korábban Panosz Szkurletisz, a Sziriza szóvivője a Mega tévének. Ciprasz pedig már szavazatának leadása után Európát emlegette: „Az üzenetünk, hogy a közös jövőnk Európában nem a megszorításé lesz, hanem a demokráciáé, szolidaritásé és együttműködésé”.
„Visszaállítottuk Görögország tekintélyét, és megalapoztuk a fejlődést és a kilábalást a válságból" – mondta a vereséget elismerő Antonisz Szamarasz leköszönő miniszterelnök, aki telefonon gratulált Ciprasznak. Azt mondta, nehéz lépéseket kellett megtennie, de a végsőkig őszinte volt a görögökkel. Az Új Demokrácia szerinte alig veszített két és fél évvel ezelőtti támogatottságából, és pártja ígérete szerint ellenzékből is a stabilitás és a reformok védelmezője lesz. Makisz Voridisz egészségügyi miniszter a párt nevében már az exit pollok ismertetése után elismerte a vereségüket.
Az előrehozott választásokat azután kellett kiírni, hogy a kormánynak nem sikerült elég támogatást szereznie az Európai Bizottság által is teljes mellszélességgel támogatott Sztavrosz Dimasz korábbi EU-biztos elnökké választásához decemberben a parlamentben.
Habár az ország nemzetközi hitelezői által elvárt megszorításokkal és lépésekkel sikerült javítania az elmúlt hat évben recesszióba süllyedt Görögország gazdasági helyzetén, de a munkanélküliség egyes területeken már a 30 százalékot is meghaladja, és rengeteg tüntetés volt a kormányzó konzervatív-szocialista koalíció ellen. A megszorítások ellen tüntetők többsége a felmérések szerint a radikális baloldali Sziriza mögé állt be, ezért már előzetesen is az ő győzelmüket valószínűsítették, ugyanakkor a várható végeredménynél valamivel kisebb arányban.
A jobbközép Új Demokrácia élén álló Antonisz Szamarasz leköszönő miniszterelnök az utolsó kampánybeszédében arra figyelmeztetett, hogy a Sziriza politikája miatt Görögország kénytelen lehet búcsúzni az eurótól és kimaradhat az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási programjából is.
A Sziriza miniszterelnök-jelöltje, a volt radikális diákvezér Ciprasz retorikája 2012-höz képest azonban változott, már nem adná fel a közös valutát, de véget akar vetni a megszorításoknak, és a görög adósság egy részének elengedéséről valamint az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) mentőöveiért cserébe elvárt reformokról akar tárgyalni, amit azonban több európai vezető kategorikusan elutasít. Bővebben>>>
A Sziriza szerint a válság a korrupt görög politikusok és a rosszul összerakott eurózóna közös sikere a történelmi szinten is gigantikus gazdasági visszaesés. A programjuk így nagyjából két fontos ponton tért el attól, amit eddig a görög kormánypártok csináltak:
Sandro Gozi, Olaszország európai uniós államtitkára az elsők között gratulált Alekszisz Ciprasznak, míg Carl Bildt volt svéd miniszterelnök, az EU egykori bosznia-hercegovinai főmegbízottja nem volt ennyire elragadtatva. „A Sziriza Görögországban megnyerte a választásokat azt ígérve, hogy más európai országok adófizetői még többet fognak nekik fizetni. Elég merész” – twittelte. Belgium pénzügyminisztere, Johan Van Overtveldt óvatos hangot ütött meg: lehet szó az adósság átrendezéséről, de „Görögországnak tisztelnie kell a monetáris unió szabályait”.
Nem tabutéma többé a görög adósság újratárgyalása, vélte Gianni Pittella, az Európai Parlament szocialista frakcióvezetője, aki erős Európa-párti koalíciót vár Ciprasztól. Az Európai Néppárt német delegációvezetője, Herbert Reul viszont kizárta az adósságelengedés gondolatát, és szerinte a görög kormánynak folytatnia kell a reformokat. Bernd Lucke, az euroszkeptikus Alternatíva Németországnak párt elnöke érdekes megoldást javasol: a görögök adósságának egy részét írják le, cserébe pedig tegyék ki őket az euróövezetből.
Még a szélsőjobboldalon is volt, aki lelkesen fogadta a Sziriza eredményét. Jean-Marie Le Pen, a francia Nemzeti Front tiszteletbeli elnöke szerint a győzelem az EU „megtagadása” és az ellene folytatott „politikai csata” része. Lánya és utóda, Marine Le Pen korábban már többször jelezte, hogy szurkol a Szirizának.
Bár az EKB a kötvényvásárlási programjával és az Európai Bizottság beruházási alapja kicsit pörgetheti a görög gazdaságot, ha tárgyalások lesznek, a görög félnek nem lesz könnyű dolga majd a status quo megváltoztatásában. A Sziriza és a trojka tárgyalásain fontos szempont lehet az is, hogy európai vezetők szerint az esetleges engedékenységtől lökést kaphatnak más szélsőbaloldali pártok is Európában.
„A remény elérkezett, menekül a félelem. Sziriza, Podemos, győzni fogunk" – mondta Paglo Iglesias, az alig több mint egy éve alakult, szélsőbaloldali, szintén megszorításellenes spanyol Podemos párt vezetője már a Sziriza tényleges győzelme előtt vasárnap délután. Spanyolországban év végén tartanak parlamenti választásokat, és egyes közvélemény-kutatások már a Podemost tették az első helyre, így esélyek arra, hogy győzelemre vezessék a szélsőbaloldalt.
A görög adósságelengedés ötletére nyitott a francia pénzügyminiszter és támogatnák az írek is, akik korábban szintén mentőövet kaptak az EU-tól. Alexander Stubb finn miniszterelnök viszont kizárta az adósságleírást, és a németek is csikorgatják a fogukat a gondolattól, írta az EUrológus.
Németország vasárnap már figyelmeztette is Görögországot, hogy tartsa magát a korábbi vállalásokhoz. „Remélhetőleg az új kormány nem ígér olyasmit, amit az ország nem tud betartani" – mondta Jens Weidmann, a német jegybank elnöke a Reutersnek, aki figyelmeztett, hogy Görögország további segítségre szorul. A német hangulatot a Bild „Diadalmaskodott az eurórém Ciprasz” címmel igyekezett megragadni.
A Szirizának kormányra kerülve minél gyorsabban ki kell egyeznie a trojkával, mert a hármasfogat a legutóbbi döntésével is csak február végéig terjesztette ki a mentőprogramot és a piacra való visszatérés esélytelennek tűnik. Az eurózóna pénzügyminiszterei épp a választások másnapján ülnek majd össze. Mostanra más a helyzet, mint korábban, és több olyan lépést tett Brüsszel (például a bankunió terén), amelyek csökkentik a görög veszélyt a többi tagállamra. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a gyengélkedő gazdaságú EU-nak ne kellene mielőbb lezárnia az ügyet.
A legnagyobb esélye annak van, hogy a trojka és a görög fél valamilyen kompromisszumos megoldást talál: ilyen lehet a Sziriza egyik javaslata, miszerint bocsássanak ki a a görög GDP-növekedés üteméhez kötött feltételeket tartalmazó államkötvényeket, vagy a jelenlegi adósságállomány lejáratának átalakítása, tehát annak a megoldása, hogy hosszabb idő alatt kelljen visszafizetni a pénzt.
Ha a Sziriza a győzelem után nem tartja magát a kampányban képviselt álláspontjához, és minden retorikai fogás ellenére sem tud megegyezni a trojkával, akkor az is előfordulhat, hogy tovább kell vinniük az eddigi mentőcsomagban előírt feltételeket, de feltehetően mindent meg fognak tenni, hogy ezt elkerüljék. A legkisebb esélye annak van, hogy a görögök az eurozóna elhagyása mellett döntsenek.