Több mint százan megsérültek a keddi pristinai tüntetés során, amelyen az utcára vonulók egy szerb kisebbségi miniszter távozását, valamint a trepcai bányakomplexum átvételét követelték. A több ezer koszovói albán tüntetőt vízágyúkkal és könnygázzal akarta szétoszlatni a rendőrség, a tömeg azonban köveket és Molotov-koktélokat dobott a rendfenntartókra, írta az MTI.

A több mint öt órán át tartó tüntetés során a hivatalos adatok szerint 86 rendőr sérült meg, 41 tüntetőt pedig őrizetbe vettek. A helyi beszámolók szerint az Önrendelkezés nevű ellenzéki párt szimpatizánsai, valamint más elégedetlen lakosok elsősorban Aleksandar Jablanovic koszovói szerb miniszter kormányból való kizárását követelték.

Az Önrendelkezés kedden 16 óráig adott időt a pristinai kormánynak arra, hogy menessze a minisztert, aki néhány napja szörnyetegnek nevezte koszovói albán nők egy csoportját, a még mindig eltűntként nyilvántartott albánok hozzátartozóit. A csoport január 6-án, az ortodox karácsony napján kövekkel dobált meg egy buszt, amellyel a Koszovóból elszármazott szerbek szerették volna meglátogatni egykori otthonaikat.

Szombaton már volt egy hasonló tüntetés a koszovói fővárosban, akkor a rendőrség könnygázt vetett be. A demonstrálók kövekkel dobálták meg a kormányépületet, amely előtt tüntettek, több ablakot betörtek. Az emberek azt követően vonultak ismét utcára, hogy az ellenzéki párt követelését még csak napirendre sem tűzte keddi ülésén a kormány.

A tüntetők szerint a koszovói kormány túl engedékeny Szerbiával szemben, a miniszterelnök, Isa Mustafa Szerbia szolgája, Hashim Thaci volt kormányfő és jelenlegi külügyminiszter pedig börtönbe való - ez volt olvasható azokon a táblákon, amelyekkel Pristina főterére vonultak az emberek. Mustafa leszögezte: kormánya nem enged az ultimátumoknak, és nem fogja tolerálni az erőszakot. Thaci szerint az ellenzék erőszakkal akarja magához ragadni a hatalmat.

Január közepén felröppent a hír, hogy Pristina saját igazgatása alá vonná az észak-koszovói Mitrovica melletti Trepca bányát, a szerb kormány azonban határozottan tiltakozott ez ellen, főként azért, mert továbbra is saját tartományának tekinti Koszovót.

Később a koszovói kormány visszavonta az indítványt, a lakosság azonban követeli az egykori Jugoszlávia legnagyobb ólom-, cink- és ezüstbányájának átvételét. Az 1,8 milliós Koszovó lakosságának túlnyomó többsége albán nemzetiségű, a szerb kisebbséget mintegy 120 ezer fősre becsülik. Koszovó és Szerbia viszonya 2008 óta rendezetlen, Pristina akkor egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét, amelyet Belgrád azóta sem ismer el, míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam.

A kapcsolat rendezése érdekében február 9-én Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül a szerb és a koszovói kormányfő. 2008 óta nem voltak a keddihez hasonló mértékű utcai zavargások Koszovóban.