Több ország államfője mellett Kim Dzsongun észak-koreai vezetőt is meghívták Moszkvába, és minden jel szerint ő is ott lesz a május 9-i győzelmi felvonuláson. Azt még nem tudni, hogyan jut oda, mehet észak-koreai különgéppel, de elődjei egy jól bevált, páncélozott vonattal és hetekig tartó úttal hívták fel magukra a figyelmet. Első külföldi útjának szimbolikus fontossága lehet, de ettől még Kína megkerülhetetlen gazdasági támogatója marad a phenjani rezsimnek.
Nagyon úgy tűnik, hogy Kim Dzsongun első külföldi útja Moszkvába vezet majd, miután az Interfax szerint az észak-koreai vezető elfogadta az oroszok meghívását. Kim Dzsongun még nem járt hivatalosan külföldön, mióta apja, Kim Dzsongil halála után Észak-Korea vezetője lett 2011 legvégén, így első úticéljának mindenképpen szimbolikus jelentősége lesz, és Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is találkozhat, ha elmegy Moszkvába.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már korábban azt mondta újságíróknak, hogy pozitív visszajelzéseket kaptak, miután decemberben meghívták Kimet, vegyen részt a május 9-i győzelmi felvonuláson és ünnepségeken, amikkel a második világháború végének 70. évfordulójára emlékeznek. Megerősítették, hogy Észak-Korea vezetője is a húsz államfő között van, akik visszajeleztek, hogy mennének.
„A résztvevők listája azonban még nem végleges" – tették hozzá. Moszkvában ott lesz Hszi Csinping kínai elnök is, azt ugyanakkor még nem tudni, Pak Gunhje dél-koreai vezető is elmegy-e. Őt is meghívták, de szóvivője szerint még nem döntött.
Az elmúlt időszakban nagyrészt az Észak-Korea államfői posztját betöltő Kim Jongnam képviselte külföldön az országot, és dél-koreai források azt találgatták, hogy miért nem szerepelt Kim Dzsongun neve a moszkvai útról szóló hírekben, hanem csak mint észak-koreai vezető volt megemlítve. A már 86 éves, veterán politikusnak tekintett Kim Jongnam korábban külügyminiszterként is sok helyen járt már, így az sem lenne teljesen meglepő, ha végül ő utazna Moszkvába. Észak-koreai részről egyelőre senkinek az utazását nem erősítették meg, de Kim Dzsongil idejében sem jelentették be sokkal előre az utakat.
„Az észak-koreai vezető külföldi látogatásai mindig hatalmas külföldi figyelmet vonnak maguk után, és ezt a lehetőségekhez képest mindig a lehető legjobban ki akarják használni" – mondta Csoma Mózes, az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. A helyi propagandagépezet és a külvilág felé mutatott kép szempontjából is kézenfekvőnek tűnne, ha Kim Dzsongun első külföldi útjának ezt a moszkvai meghívást választanák, és az megelőzné például egy pekingi útját. Az észak-koreai vezető apja, Kim Dzsongil rendszeresen járt a phenjani rezsim legfontosabb támogatójának számító Kínában, az utolsó időszakban pedig valószínűsíthetően Kim Dzsongun is elkísérte, ezért egy pekingi út nem számíthatott volna ekkora nemzetközi figyelemre.
Az efféle utakra, még nagyobb feltűnést keltve, hagyományosan a Kim Ir Szen idejéből maradt páncélozott különvonatot használták. Kim Dzsongun nagyapja, az észak-koreai rezsim alapítója utoljára 1984-ben járt ilyen nagy úton Kelet-Európában, akkor még Magyarországra is eljutott. Budapesten találkozott Kádár Jánossal, és több száz ünneplő tüntetőt szerveztek a parlament elé, akik éljenezve fogadták az észak-koreai vezetőt.
Kim Ir Szen sem rajongott túlzottan a repülésért, de Kim Dzsongil egy 70-es évekbeli helikopterbalesete miatt is a páncélvonatot választotta. 2001-ben járt Oroszország európai részén. A több hétig tartó utazás arról is ismert maradt, hogy még a szibériai részen lövések érték a vonatot, amikről később megállapították, hogy egy Kalasnyikovból adták le őket. Csoma szerint sokan azt sem zárták ki, hogy ez is csak a figyelemfelkeltést szolgálta, egy gépkarabély ugyanis nem sok kárt okozhatott a páncélvonatban.
Az észak-koreai vezető érkezésekor a moszkvai pályaudvart és környékét teljesen lezárták, és ellentüntetők sem fogadták az orosz fővárosban, egyedül a lezárt Vörös térre tévedő kóbor kutya okozott kisebb bonyodalmat. Beszámolók szerint egyébként meglehetősen kiszámíthatatlanok voltak az észak-koreaiak, az utolsó pillanatban mondták le például a meghívást a Kreml fegyverraktárának bemutatására. A biztonsági intézkedésekre pedig az volt jellemző, hogy még az oroszoknak sem engedték meg, hogy feltöltsék a vonat vízkészleteit, ezt kizárólag az észak-koreaiak tehették meg.
Kim Dzsongilt meghívták Moszkvába annak a megemlékezésnek a 60. évfordulójára is, amire most tíz évvel később fia hivatalos, de az észak-koreai vezető nem ment el 2005-ben. Nem sokkal halála előtt, 2011 augusztusában viszont járt Oroszországban, de akkor csak a távol-keleti Vlagyivosztok környékét kereste fel páncélvonatával. Az úton több településen is megálltak, ilyenkor a helyi népviseletbe öltözött lányok fogadták őket, az orosz hagyományoknak megfelelően sóval és kenyérrel.
„A páncélvonat útja Szibérián keresztül már önmagában is egy figyelemfelkeltés, ezért könnyen, hogy ezt a lehetőséget fogják választani" – mondta Csoma Mózes. Ugyanakkor Kim Dzsongun kifejezetten szereti a repülős utazásokat, a helyi propagandagépezet rendszeresen be is számol a belföldi repüléseiről. A le- és felszálláskor készített képek mellett olyat is bemutattak már, amin Kim Dzsongun a másodpilóta székébe ült be, és arról is több fotó készült, ahogy földön várakozó vadászgépeket tekintett meg. A Moszkvába észak-koreai különgéppel repülő Kim Dzsongun ezzel fiatalos imázsát is építhetné.
Az észak-koreai-orosz kapcsolatok gyökerei egészen a XIX. századig nyúlnak vissza. 1895-ben lett vége az első kínai-japán háborúnak, és a győzelemmel Japán előtt megnyílt az út a Koreai-félsziget felé is. A koreaiak egyetlen nagyhatalomtól várhattak segítséget: a cári Oroszországtól. A helyzetet jól szemlélteti, hogy 1896-ban volt egy olyan év, amikor Kodzsong koreai király a szöuli orosz követségről irányította az országot, mert csak ott érezte magát igazán biztonságban. Végül az oroszok visszaszorultak, 1905-ben Korea japán protektorátus alá került, majd önálló államiságát elveszítve 1910-től japán gyarmat lett.
Oroszországról jóval később is megmaradt egy pozitív kép Észak-Koreában. A KNDK-nak mindenképpen szüksége van nagyhatalmi hátországra, ami elsősorban persze Kínát jelenti, de Oroszországra is partnerként tekintenek. Már a 60-as években is igyekeztek lavírozni, sőt, valamilyen szinten ki is játszani a két országot egymás ellen a szovjet-kínai konfrontáció idején, amiben nem foglaltak állást. Az elmúlt évtizedekben gazdaságilag abszolút Kínára voltak utalva, ami lényegében lélegeztetőgépen tartja az észak-koreai gazdaságot, de ennek ellenére is igyekeztek többször egyensúlyozni az oroszok és Peking között.
Az ENSZ Közgyűlésének emberi jogokkal foglalkozó bizottsága decemberben a Biztonsági Tanácsot arra kérte, fontolja meg Észak-Korea a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság elé állítását emberiesség elleni bűntettek miatt. A BT-ben állandó tagként mind Kína, mind Oroszország megkerülhetetlen egy ilyen döntésben.
Az oroszoknak is szempont, hogy minél több kritikus ponton legyen beleszólásuk a világ történéseibe. Ha valóban ott lesz Kim Dzsongun Moszkvában, az fontos eredmény az orosz diplomáciának, de Csoma szerint ez nem jelenti azt, hogy komolyabb hatást tudnának gyakorolni a phenjani politikára. Szimbolikusan lehet fontos a moszkvai út, de Kína gazdasági, külkereskedelmi tekintetben szinte kizárólagos partnerük, teljességgel megkerülhetetlen.
A távol-keleti térség jövőjét elemezve Oroszországnak egyébként potenciális szövetségest jelenthetne egy egyesült Koreai-félsziget, különösen ha Kína nyomasztó gazdasági fölényére és túlnépesedésére, Japán gazdasági hatalmára, valamint a távol-keleti orosz területek elnéptelenedésére gondolunk, mondta az ELTE Koreai Tanszékének vezetője. A Reuters szerint Moszkvának azért is érdeke lehet az együttműködés Phenjannal, hogy a Gazprom megépíthessen egy Dél-Koreába vezető földgázvezetéket.
Ami Észak-Korea külföldi megítélését illeti, a pozitív fejlemények – például a tavalyi családegyesítési sorozat – ellenére továbbra is mélyponton vannak a két Korea közötti kapcsolatok. Januárban Pak Gunhje dél-koreai elnök ugyan jelezte, hogy hajlandó feltételek nélkül találkozni Kim Dzsongunnal, amire még nem érkezett válasz, a harmadik Korea-közi csúcs lehetősége így meglehetősen bizonytalan.
„Az biztos, hogy Észak-Koreán kívül csak Kína vagy Oroszország merülhet fel lehetséges helyszínként" – mondta Csoma. A phenjani vezető egészen biztosan nem vállalkozna egy dél-koreai utazásra, ezt a rezsim döntéshozói túlságosan nagy kockázatnak tekintenék. Pak Gunhje beiktatása óta egyre intenzívebb Szöul együttműködése Kínával, amit Phenjanból nemtetszéssel figyelnek, ebből a szempontból is üzenetet küldhetnének a moszkvai úttal.
Kim Dzsongun látogatása a második világháború végének 70. évfordulójára emlékező ünnepségeken ráadásul alkalmas lenne arra is, hogy az utóbbi hetekben csupán az Interjú című film és a Sony Pictures elleni hekkertámadás kapcsán emlegetett észak-koreai vezető új színben tűnjön fel a hírekben. Az Interjúról és a hekkertámadásokról bővebben itt olvashat>>>