Nemzetközileg tiltott tüzérségi lőszereket, úgynevezett kazettás, más néven fürtös bombákat vetettek be a kelet-ukrajnai Luhanszkban, mondta Alexander Hug, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttségének helyettes vezetője.
A fürtös, vagy kazettás bomba lényege, hogy bár a repülőből egy darabban esik ki, még zuhanás közben több tucat, vagy akár száz kisebb bombára esik szét. A katonai megfogalmazás szerint "élőerő és könnyen páncélozott célpontok leküzdésére" használják, vagyis a szétrepülő repeszek főleg emberi célpontok ellen hatékonyak. Mivel a fegyvereket általában pont erre tervezik, nem ezért van, hogy az EBESZ tiltakozik a használata ellen, hanem mert a kazettás bombák használata, főleg városokban sok civil áldozattal járhat. Egyrészt a bombázáskor sem lehet egyértelműen rögzíteni a célpontot, másrészt az általában több évtizede a raktárakban álló szerkezetekből kihulló, kisebb bombák nem mindig robbannak fel a földet éréskor, így egy fürtös bombával megtámadott terület aknamezővé is válik. Mivel a kis, golyó formájú szerkezeteket általában színes festékkel vonják be, a környéken élő gyerekek is veszélybe kerülhetnek.
Az EBESZ-küldöttség a múlt héten Luhanszkban először rögzítette fürtös bombák bevetését. A tiltott lőszerek sok emberi áldozatot okoztak. A megfigyelőknek sikerült megállapítaniuk, hogy honnan mérték a csapást, azt azonban nem, hogy melyik fél tette. Korábban Hennagyij Moszkal Luhanszk megyei kormányzó arról beszélt, hogy az oroszbarát szakadárok fürtös bombákat szórtak a Luhanszk közelében lévő Sztanicja Luhanszka településre.
A szakadárok és orosz források már több alkalommal megvádolták az ukrán fegyveres erőket nemzetközileg tiltott fegyverek, köztük fürtös bombák bevetésével a kelet-ukrajnai harcok övezetében. Ezeket a vádakat azonban Kijev minden esetben határozottan visszautasította.
François Hollande francia elnök és Angela Merkel német kancellár este megérkezett Kijevbe, ahol az ukrán válság békés megoldásáról kezdtek tárgyalásokat. Azt egyelőre nem tudni, lesz-e a Petro Porosenko ukrán elnökkel folytatott tárgyalások után sajtótájékoztató, vagy nem lesz hivatalos tájékoztatás az eredményekről.
Az ukrán elnöki hivatal szerint reményt ad egy tűzszünetre a kelet-ukrajnai régióban az a béketerv, amelyet Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök terjesztett elő. A tervet hivatalosan nem részletezték, de az a Donyec-medence egyfajta decentralizációját tartalmazza, mondta Jevhen Perebijnisz ukrán külügyi szóvivő egy tévéinterjúban. Azt viszont, hogy milyen szintű decentralizáció menjen végre Ukrajnában, azt az ukrán parlamentben és a vezetésben vitatják majd meg.
A szóvivő szerint a béketerv kimondja: Ukrajna kész bizonyos szintű önigazgatási jogot biztosítani a régióknak, beleértve a Donyec-medencét is. Nem kérdőjelezhető meg viszont Ukrajna területi épségének és a központi vezetés az ország egész területe fölötti feltétel nélküli ellenőrzési jogának alapelve, mondta.
A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint átfogó ukrajnai béketervet terjeszt elő kijevi és moszkvai tárgyalásain Hollande és Merkel. Az újság úgy tudja, a béketerv értelmében azonnali fegyvernyugvásról állapodnának meg és arról, hogy az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok autonómiát kapnának egy, a korábban tervezettnél jóval nagyobb területen. A német kormány ugyanakkor tagadta, hogy erről lenne szó.
Kijevből Moszkvába mennek tovább Merkelék. Vlagyimir Putyin, Hollande és Merkel várhatóan a kora esti órákban tanácskozik majd. Előtte néhány órán át a három ország szakértői egyeztetnek.
Oroszország biztonságát fenyegetik az Ukrajnának szánt amerikai fegyverek, mert már többször átlőttek ukrán területről, mondta Alekszandr Lukasevics, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Arra is felszólította az Egyesült Államokat, hogy ne adjon át Ukrajnának Afganisztánból kivont fegyvereket és haditechnikát.
Moszkva a közös lengyel-litván-ukrán békefenntartó dandár felállítása miatt is aggódik. Alekszandr Lukasevics bírálta az ukrán törvényhozást, amely jóváhagyta az erről szóló megállapodást. Szerinte az ukrán hadsereg már így is külföldi légióra hasonlít és a dandár felállítása egyáltalán nem segíti a délkelet-ukrajnai békefolyamatot.
Lukasevics szerint Oroszország kitart amellett, hogy azonnal be kell szüntetni Délkelet-Ukrajnában a harcokat, és arra szólítja fel Kijevet és a „donyecki és luhanszki népköztársaságok" képviselőit, hogy újítsák fel a párbeszédet. Az orosz és a francia államfő, valamint a német kancellár pénteki moszkvai találkozójáról azt mondta, lehetséges, hogy az állami vezetők tisztázzák majd az ENSZ égisze alatt Délkelet-Ukrajnába küldendő kéksisakos béketeremtő egység kérdését.
Nem döntöttek eddig az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállításokról, mondta Josh Earnest, a Fehér Ház szóvivője. A legfőbb aggályuk, hogy ezzel a lépéssel csak fokoznák a vérontást. Mint mondta, az Egyesült Államokra ösztönzően hatnak az ukrajnai válság diplomáciai rendezésére irányuló erőfeszítések, de hangsúlyozta, hogy a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadárok nem tartották be sem a csapatvisszavonásról, sem a nemzetközi ellenőrzésről, sem pedig a túszok szabadon engedéséről megkötött korábbi megállapodást.
Miközben Washington a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai megoldására törekszik, nem fog szemet hunyni az orosz-ukrán határt átlépő orosz tankok és fegyveresek felett, mondta Kijevben John Kerry amerikai külügyminiszter. Felszólította Moszkvát, hogy tartsa be a kelet-ukrajnai tűzszüneti egyezményt.
Litvánia viszont bejelentette, hogy átadott Ukrajnának bizonyos fegyvereket, amiket a kijevi vezetés kért. Ezek konkrét típusát ugyanakkor nem árulták el. „Meggyőződésünk, hogy Ukrajna a függetlenségéért és az európai demokrácia értékeiért harcol, és ebben a képességeinkhez mérten segítenünk kell neki" – mondta Juozas Olekas nemzetvédelmi miniszter.
Játék a tűzzel az a felvetés, hogy a NATO- tagállamok küldjenek fegyvereket Ukrajnának, jelentette ki Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, aki szerint az ukrajnai helyzet egyébként is áttekinthetetlen, zavaros.