Angela Merkel és François Hollande váratlanul csütörtökön Kijevbe utazott, pénteken pedig Moszkvába mennek tovább. Merkel és Hollande az ukrajnai válság eszkalálódása miatt indít diplomáciai offenzívát. Hollande azt mondta:
Egy új javaslatot akarunk előterjeszteni a válság megoldására. Ez a javaslat Ukrajna területi integritásán alapul. Franciaország és Németország mindent elkövet a békés megoldás érdekében.
Csütörtökön Kijevbe érkezett John Kerry amerikai külügyminiszter is. Kerry egy újabb, 16,4 millió dolláros humanitárius segély folyósítását jelenti be, amit a kelet-ukrajnai civilek támogatására fordíthatnak.
Nagyszabású hadgyakorlatot tartanak az orosz hadászati rakétaerők - jelentette csütörtökön az orosz sajtó. A rakétavédelmi egységek "megnövelt idejű", egy hónapra meghosszabbított őrjáratot teljesítenek a Moszkva közeli Tveri, Ivanovói, Kirovi területen, a Mari Köztárságban, a szibériai Irkutszki régióban, valamint Altaji határterületen. A gyakorlatba mintegy 700 harci eszközt vontak be, beleértve a kilövő egységeket is
Petro Porosenko ukrán elnök a Die Weltnek azt mondta: fegyvereket kér a NATO-tól, hogy meg tudja védeni magát az agresszor Oroszországgal szemben. Ukrajna újabb támogatást vár az Európai Uniótól és más partnerektől is.
A héten azonban több európai kormány vezetője, így Budapesten Angela Merkel német kancellár is elzárkózott attól, hogy fegyvereket szállítson Ukrajnának. Ashton Carter, Barack Obama jelöltje az amerikai védelmi miniszteri posztra ezzel szemben elképzelhetőnek tartotta a fegyverszállítást. Carter szerdai szenátusi meghallgatásán ezt mondta:
Támogatnunk kell az ukránokat az önvédelemben (...) Arra hajlok, hogy lássuk el őket fegyverekkel, beleértve (...) a halált okozó fegyvereket is.
Az USA eddig golyóálló mellények, orvosi felszerelések, radarok és komminkációs eszközök szállítását ígérte meg. Most fölmerült, hogy Javelin típusú tankelhárító rakétákkal, kézi lőfegyverekkel és lőszerrel is támogassák Ukrajnát. Carter szerint az Oroszországgal szembeni ellennyomás fő súlypontját továbbra is a gazdasági és politikai szankciók jelentik. Egy h étfőn közzétett szakértői elemzés azt ajánlotta az USA vezetésének, hogy küldjön fegyvereket Kijevnek, a Nyugatnak ugyanis növelnie kell Moszkva "kockázatait és a költségeit", ha Oroszország újabb offenzívát indítana Kelet-Ukrajnában.
A NATO a feszült helyzet miatt azt tervezi: több mint duplájára emeli a Kelet-Európában állomásozó gyorsreagálású haderejét, írj a Spiegel. A szárazföldi csapatokból, légierőből, haditengerészetből és speciálisan kiképzett katonákból álló NATO Reagáló Erő (NRF) létszáma Kelet-Európában 13 ezres. Ezt 30 ezerre szeretnék növelni, mondta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben a tagországok védelmi minisztereinek találkozóján.
A norvég politikus azt mondta: még várhatóan csütörtökön döntést hoznak a miniszterek a következő időszakban megalakítandó, körülbelül 5000 főből álló, akár 48 óra alatt bevethető erők pontos méretéről és összetételéről. Várhatóan döntenek annak a hat összhaderőnemi nemzetközi koordinációs egységnek a felállításáról, amely szükség esetén megkönnyítheti ennek az erőnek a fogadását.
Egyelőre a balti államok mellett Lengyelországban, Romániában és Bulgáriában jöhet létre ilyen egység, de egy neve mellőzését kérő NATO-forrás az MTI-nek megerősítette, hogy Magyarország is mérlegeli, kérje-e ilyen koordinációs központ felállítását.
A NATO főtitkár azt mondta: a NATO kiigazítja állásait és haderejét, hogy megfeleljen az új biztonsági kihívásoknak, bármerről érkezzenek is. A főtitkár szerint kritikus időszak köszöntött be az európai biztonsági rendszerben. Az észak-atlanti szövetség lépései pusztán válaszok Oroszország agresszív intézkedéseire. Stoltenberg egyértelművé tette, hogy Moszkvát tartják felelősnek a helyzetért: Moszkva felelős a nemzetközi jognak, Ukrajna területi egységének és szuverenitásának megsértéséért, a Krím elcsatolásáért, Kelet-Ukrajna destabilizálásáért.