16 óra tárgyalás után véget értek a megbeszélések Minszkben François Hollande, Angela Merkel, Petro Porosenko és Vlagyimir Putyin között. A megállapodás szerint február 15-én életbe lép a tűzszünet a donyecki és a luganszki szakadárok, valamint az ukrán hadsereg erői között.
A tárgyalás elhúzódott, az eredeti tervek szerint már korábban aláírták volna a megállapodást, ehelyett azonban a megbeszélések a négy vezető között váratlanul folytatódtak csütörtök reggel. Az előzetes nyilatkozatok alapján azonban mindenki eltökélt volt abban, hogy nem állnak fel az asztaltól megállapodás nélkül. A francia elnök korábban kijelentette: Minszk kudarca lényegében a háború kiszélesedését jelentené.
Ehhez képest a délelőtt folyamán csak újabb aggasztó hírek érkeztek: a szakadár Luganszk és Donyeck megye képviselői kijelentették, hogy nem fogadják el a megállapodást jelenlegi formájában. A szakadár területek delegációi közvetlenül nem vettek részt a négyek tárgyalásán. Ők csupán egy párhuzamos találkozón egyezkedtek Kijev megbízottjával, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet közreműködésével.
Az orosz elnök később kijelentette: épp az jelentette a legnagyobb nehézséget, hogy Kijev a legfelsőbb szinten nem akart közvetlenül tárgyalni a szakadárokkal. (Ez azonban az ukrán vezetés szempontjából érthető, hiszen egy ilyen találkozó a szeparatisták elismerését jelentette volna.)
Nem valószínű azonban, hogy a szakadárok Moszkva ellenére mondták vissza a megállapodás aláírását. A Kreml ugyanis még abban is hangsúlyozni igyekezett a szakadárok és az orosz vezetés közelségét, hogy a párhuzamos tárgyalásra a donyecki és luganszki szakadárok képviselői egy autóban érkeztek az orosz elnöki megbízottal, Vlagyiszlav Szurkovval.
A minszki tárgyalás helyszínéről az orosz RT hírtelevízió közvetít élőben.
Korábban az ukrán küldöttség kijelentette, hogy nem hagyja el a tárgyalóasztalt addig, amíg a tűzszünetről megállapodás nem születik. A szerda este indult tárgyalások folyamán kiszivárgott hírek arra utalnak, hogy a megegyezés inkább Moszkva tervei szerint alakul: a szakadárok valamiféle autonómiát kapnak, de Ukrajnán belül maradnak. Legalább ennyire fontos, hogy a tárgyaláson nincsen szó a Krím félszigetről, így a márciusban Oroszország által magához csatolt terület jelenlegi helyzetét hallgatólagosan tudomásul vette a külvilág.
A legutóbbi hírek szerint Kijev miatt húzódott a tárgyalások befejezése, mivel elégedetlen volt a legfontosabb feltételekkel: vitatta a szakadárok és az ukrán erők közötti demarkációs vonalat – elsősorban Debalcevénél. A várost lényegében körbevették a szakadárok, de az ukrán elnök szerint hadserege őrzi a területet, így abból kiindulva kell a kölcsönös visszavonulást megkezdeni. Kijevnek kifogása van a szakadárok ellenőrzése alatt lévő területek különleges státuszát jelentő feltételekkel is, bár ennek részleteiről pontosabbat nem tudni.
A Minszkben rögösen haladó tárgyalások mellett Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) is tárgyalt, hiszen az országnak a háborún túl az államcsőd elkerülése is elsődleges feladata. Az IMF vezérigazgatója csütörtökön bejelentette, hogy előzetes megállapodás született Kijevvel egy újabb hitelről. Christine Lagarde beszámolója szerint Ukrajna négy év alatt 17,5 milliárd dollárhoz jutna.
A megállapodás nyomán február 15-től tűzszünet lép életbe Kelet-Ukrajnában, ahol a kilenc hónapja tartó konfliktus becslések szerint legalább ötezer civil és katona életét követelte.
A négyek a sajtó elé léptek a megegyezés bejelentése után. Magát a megállapodást a párhuzamos találkozón írták alá a szakadárok és a kijevi megbízott az EBESZ közreműködésével. Putyin, Merkel, Hollande és Porosenko kézjegyükkel egy másik dokumentumot látnak el, megerősítve a szakadárok által is aláírt egyezmény tartalmát.
„Nem ez volt életem legjobb éjszakája, de sikerült megállapodni a lényegről” – vallotta meg Vlagyimir Putyin az RT-nek a megbeszélések után.
Putyin elmondása szerint minden lényeges pontban megállapodás született: a fegyverek kölcsönös visszavonásának kiindulásául szolgáló határvonalról, Donyeck és Luganszk megye bizonyos területeinek különleges státuszáról, humanitárius és gazdasági kérdésekről.
Petro Poroseno ukrán elnök kissé másképp interpretálta az eredményt a Reutersnek: „A lényeg, hogy szombatról vasárnapra általános tűzszünet lép életbe, minden előfeltétel nélkül.” Kétségtelen, nem előfeltételről van szó, hanem a tűzszünettel egy időben életbe lépő feltételekről, elsősorban a fegyverek visszavonásáról a megadott vonalak mögé.
A francia elnök, François Hollande szerint sikerült átfogó megoldást találniuk a tűzszünetre és az ukrajnai válság politikai rendezésére is.
A tárgyalások ezután már a donyecki és luganszki szeparatista vezetők, Alekszandr Zaharcsenko és Igor Plotnyickij, valamint a kijevi megbízott Leonyid Kucsma – Ukrajna korábbi elnöke – között folynak.
Hollande és Merkel csütörtökön már Brüsszelbe utazik, ahol beszámolnak a minszki eredményekről. Mindennek hatása lesz az Oroszországgal szembeni szankciókra is, amelyek szigorításáról az EU hamarosan döntene. Az eredmények tükrében nem fogják bővíteni a szankciókat.