Folytatódik a privatizáció, több adót szednek be, lecsapnak a korrupcióra.
A szélsőbaloldali vezetésű görög kormány jócskán visszavett a kampányígéreteiből, hogy az eurócsoport négy hónappal kiterjessze az országnak nyújtott pénzügyi mentőcsomagot. Mint arról korábban is írtunk, alig egy hét múlva érne véget a program, ami pénzügyileg a felszínen tartja a görög államot és közvetetten a bankokat is. Két sikertelen találkozó után a görögök február 20-án abban állapodtak meg az euróövezeti tagállamokkal, hogy hétfőre elküldik a reformterveiket. Az Eurócsoport, az eurót használó uniós országok pénzügyminiszterei rábólintottak a tervekre: jöhet a hosszabbítás. A görög kormánynak a megegyezéshez gyakorlatilag teljesen kapitulálnia kellett.
A Reuters hírügynökség szerint Athén hétfő éjfél előtt nem sokkal elküldött levelében biztosított róla mindenkit, hogy nem fog eltérni a fiskális céljaitól (magyarán nem kezd el jobban költekezni) vagy egyoldalúan visszacsinálni korábbi reformokat. Korábbi ígéreteivel szemben leszögezte, hogy
és az ország humanitárius válsága elleni harcnak „nem lesznek negatív fiskális hatásai”. A levélben ugyanakkor nemigen vannak konkrét számok, és olyan általánosságok is belekerültek, mint az adóbeszedés javítása, a korrupció elleni harc és a kormányzati kiadások felülvizsgálat. (A levél teljes szövege ide kattintva elérhető angolul).
Először az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap, azaz a „trojka” (vagy, ahogy a görög kormány kedvéért átkeresztelték, az „intézmények”) vizsgálja a listát. Több tagállamban, így a görögökkel szemben legszigorúbb Németországban is parlamenti jóváhagyásra is szükség van a hosszabbításhoz. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter már írt is egy levelet az alsóház elnökének, amiben kérte, hogy a héten szavazzanak a görög kérésről, és az Európai Bizottság szerint is megfelelő a lista ahhoz, hogy elfogadják.
„Azt hiszem, nagyon komolyak [a reformok] – nyugtázta Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport vezetője, de arra is figyelmeztetett, hogy „ez csak az első lépés”. Legkésőbb április végéig kell majd végleges megállapodásra jutni a reformokról. A holland pénzügyminiszter arra is rámutatott, hogy a hosszabbítás után Görögország valószínűleg további segítségre szorul.
Athénban annak örülhetnek, hogy ha mind megfelelnek az összesen 240 milliárd eurós mentőprogramjuk második részében lefektetett feltételeknek, akár további adósságcsökkentő intézkedéseket kaphatnak cserébe, de az eurócsoport elnöke azzal hűtötte a kedélyeket, hogy „ez még nem történt meg”.
Dijsselbloem c sak a brit kormányt hallotta arról tárgyalni, mi lenne, ha a görögök ejtenék az eurót és visszatérnének a drachmához. A dolog kapcsán annyit mondott, hogy "teljesen egyetértek Mario Draghival [az Európai Központi Bank elnökével] és Jean-Claude Junckerrel [az Európai Bizottság elnökével], hogy [a görögök kiesése az euróövezetből] nem lehetséges” – mondta európai parlamenti képviselőknek.