A titkosszolgálatok működésébe nyújt bepillantást az al-Dzsazíra és a Guardian, miután olyan dokumentumokhoz jutottak amelyek a dél-afrikai titkosszolgálat (SSA) és a CIA, a brit MI6, az izraeli Moszad, az orosz FSZB és más, afrikai, ázsiai kémszervezetekkel folytatott infromációcseréit mutatja be.
A globális, angol nyelvű arab adó az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) egykori munkatársa, az Oroszországban menedéket talált Edward Snowden szivárogtatásához hasonlítja a dokumentumok nyilvánosságra hozatalát.
Az első ismertté vált dokumentumok az izraeli kormányfőt találták meg, miután a meglévő dokumentumváltásuk zöme az SSA és a Moszad között zajlottak le. Eszerint Benjamin Netanjahu olyan információkkal sokkolta az ENSZ-t az iráni atomprogrammal kapcsolatban – azt állítva, hogy Teherán egy éven belül atombombához juthat – amelyekről a Moszad révén valójában tudta, hogy nem igazak.
A kormányfő a Nemezetközi Atomenergia-ügynökségre hivatkozva 2012-ben azt állította, hogy Irán már a következő év tavaszán-nyarán elegendő dúsított urán juthat. A Moszad jelentése szerint viszont Irán a 90 százalékos dúsított urán helyett legfeljebb 20 százalékra képes, így messze van az atombombához elegendő minőségű nukleáris anyagtól. Igaz, a 20 százalékos dúsítás több, mint amennyi a polgári atomprogramhoz kell, noha Teherán állítása szerint atomprogramja kizárólag polgári célokat szolgál.
Ehhez képest Netanjahu a múlt héten megismételte állításait a közelgő iráni atombomba lehetőségéről.
A Guardian szerint a mostani, 2006 és 2014 vége között keletkezett dokumentumok jól kiegészítik Snowden korábbi globális lehallgatásokról szóló információit. Az NSA egykori munkatársa a gyakorlat technológiai hátteréről adott képet, míg a most hamarosan nyilvánosságra kerülő adatok az ügynökök hétköznapi munkájáról – zsarolásról, dezinformációról – és a hírügynökségek egymás közötti információforgalmáról adnak képet.
Nem lehet azonban biztonsággal állítani, hogy az adatok a különböző titkosszolgálatok akarata ellenére kerülnek nyilvánosságra. A Netanjahut kellemetlenül érintő hírekre például épp akkor derült fény, amikor az Egyesült Államok, Kína, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország tárgyalásokat folytatnak Iránnal az ország atomprogramjáról.
Netanjahu vélhetően Iránt ostorozó beszédet fog tartani a jövő héten az amerikai Kongresszusban – ennek most élét veheti a kiszivárogtatás, így kevésbé nehezíti meg a hatok tárgyalását Iránnal, mint tette volna a nyilvánosságra került titkos adatok nélkül.
Izrael nyíltan ellenzi a lehetséges megállapodást a hatok és Irán között, mert megvan a veszélye, hogy nem szünteti meg középtávon Irán képességét az urán megfelelő szintű dúsítására.
Ugyanakkor Izraelen belül is ellentétek vannak az ország Iránnal szembeni politikáját illetően. Netanjahut sokan küldetéstudattal fertőzött politikusnak tartják. Meir Dagan, a Moszad 2010-ben távozott vezetője elmondta, hogy ellenezte Netanjahu tervét egy Irán elleni katonai csapás előkészítéséről. Igaz, Dagan azt is elismerte, hogy 2015-re nem lett volna lehetetlen az iráni atombomba megszületése, és az ország atomprogramját épp az izraeli aktivitásnak köszönhetően életbe lépett nyugati szankciók lassították le.
Leon Panetta, az Egyesült Államok védelmi minisztere úgy nyilatkozott, hogy Netanjahu sarokba próbálja szorítani Washingtont, hogy minél szűkebb maradjon a mozgástér az Iránnal kapcsolatos amerikai politika számára.
Az Egyesült Államok és Izrael viszony egyébként is feszültebb a szokásosnál, Barack Obama például kerüli is a találkozót Netanjahu washingtoni útján, arra hivatkozva, hogy az túl közel esne a jövő hónapban esedékes izraeli parlamenti választásokhoz.