Megváltozhat a cseh-lengyel határ, miután Csehország 3,68 négyzetkilométer (nagyjából négy városligetnyi) földterületet ajánlott fel Lengyelországnak, egy régi tartozás miatt.

A történet 1958-re nyúlik vissza, amikor az akkori Csehszlovákia és Lengyel Népköztársaság a jobb határvédelem érdekében egyezményt kötött. A lengyel-cseh határ cikkcakkos vonala mintegy 80 kilométerrel rövidült le, összesen 85 kisebb-nagyobb területi változtatást hajtottak végre. Ezt követően derült ki, hogy Lengyelország mintegy 400 hektárnyi területet vesztett Csehországgal szemben. A csehszlovák fél ígéretet is tett a területek kompenzálására, ám a teljesülésre közel hatvan évet kellett várni.

A csehek korábban pénzt ajánlottak fel, de Milan Chovanec cseh belügyminiszter elismerte: a lengyelek ragaszkodnak területi igényeikhez. Az átadandó területek listáját a cseh kormány már eljuttatta a lengyel félhez. A lista nem nyilvános, mert a cseh fél el szeretné kerülni a telekspekulációt. Az eddig nyilvánosságra került információk alapján azonban nagyjából be lehet határolni, hogy melyek a gazdát cserélő területek.

Az esetleges változásokról a kormány képviselője már egyeztetett az érintett települések polgármestereivel. Az idnes úgy tudja, hogy Krnov városkához tartozó, illetve Frýdlant és Vidnava települések melletti földterületeket adnának át. A cseh kormány miniszterei az átadások ügyében utoljára február 4-én találkoztak. A lengyel fél még tavaly novemberben kapott egy titkos listát, amely az esetlegesen átadandó területek listáját tartalmazta. A csehek most a lengyel félre várnak, akik a területek átvizsgálása után jóváhagyhatják vagy visszautasíthatják az ajánlatot – tudta meg az idnes.cz.

Az Index úgy tudja, hogy többek között a věřňovicei egykori lengyel exklávé kompenzálásáról lehet szó, amely terület bár cseh államfennhatóság alatt áll, de tulajdonosa a Lengyel Államkincstár. Az eset ismerős lehet a magyar olvasó számára is: 1412-ben Luxemburgi Zsigmond (37 000 cseh garasért) zálogba adott 13 szepesi várost, valamint három várkastélyt II. Ulászló lengyel király zámára. Zsigmond a cserét „rövid távú” üzletnek gondolta, de a terület 1772-ig lengyel kézen maradt.

A cseh (akkor még belső) határ egyébként az 1980-as években már megváltozott, akkor Szlovákiával cserélték ki Sidone és U Sabotů községeket. A cseh média egy része hazafiassági kérdésnek állítja be a mostani ügyet, mások próbálják viccesen felfogni a történetet, mondván, ez az adósság még Csehszlovákiáé volt, miért nem a szlovákok törlesztik vissza?