Lesz vasárnapi és éjszakai zárva tartás, hamarosan bezárják a Délit, cserébe viszont lesz déli nyitás. Szijjártó Péter a kelet meghódítása után új barátokat és üzletfeleket talál nekünk Afrikában és Dél-Amerikában. Ha ilyen tempóban folytatja, a 2016-ban következő északi nyitás után azzal kell majd szembesülnie, hogy elfogytak az égtájak és kénytelenek leszünk Nyugat-Európa felé nyitni. Nézzük, milyen lehetőségek vannak a most kiszemelt afrikai és latin-amerikai országokban.
Szijjártó Péter javaslatára július elsejével indul a déli nyitás stratégiája, amelynek fókuszában Afrika és Latin-Amerika áll. Egy éven belül négy új nagykövetség (Ecuador, Etiópia, Ghána, Angola) és hat kereskedőház (Etiópia, Angola, Chile, Ecuador, Peru, Kenya) nyílik.
Az egykori portugál gyarmat korábban főként a kávéról, gyapotról, dohányról, cukornádról volt híres. Dohány most már van nálunk elég, már legalábis azoknál, akik kaptak koncessziót egy Nemzeti Dohányboltra. Új területeket kell hát meghódítani: ha az oroszokkal gond lesz, a rezsicsökkentés folytatásához innen is szerezhetünk majd gázt és az olajat, mert Angolában az van bőven. Csak ennek a technikáját kell még kitalálni. Vajon tartályhajókon, esetleg tartályrepülőkön éri meg jobban olajat szállítani onnan, vagy kezdjük el megépíteni az Afrikai Áramlatot?
Komoly szerepünk lehet a Föld egyik legszegényebb országának felvirágoztatásában, ami az egy főre eső GDP-ben éppen megelőzi a gazdag és befolyásos magyarok egy szűk csoportja által amúgy annyira kedvelt Bissau-Guineát. Etiópia a kávé hazája, így Frei Tamás kávénagykereskedőnek mindenképpen nagy lehetőségeket rejt a déli nyitás - már ha Afrikában a nagy szégyentől meri magát magyarnak vallani. Az ország exportjának 50-60 százalékát a kávé teszi ki, közvetlenül utána egy olyan termék következik, amelynek magyarországi behozatala jelentősen javítaná a rosszkedvű és depressziós magyarokról szóló statisztikákat: Etiópiából nagy tételben importálhatnánk katlevelet. Ha ez akadályokba ütközne, fellendíthetnénk még a magyar cirokseprű-ipart is, a cirok ugyanis Etiópia szintén fontos exportcikke.
Elég ha csak annyit mondunk: ha Ghánával üzletelünk, mindig lesz elég kakaó. És arany is, mert Nyugat-Afrika egyik legstabilabb és leggyorsabban fejlődő országa a világ tíz legnagyobb aranykészletének egyikével rendelkezik. Tárgyalni pedig nem lesz nehéz: a ghánai külügyminiszter történetesen Szegeden született. és még most is jól ért magyarul. Tavaly Accrában magyar kereskedőház is nyílt, ami magyar vállalatok megjelenését segíti. Munka pedig van: az utaknak csak 13 százalékát burkolták eddig. Van például egy magyar útépítő cég, ami az elmúlt években elég jó állami megbízásokat kapott itthon, csak a tulaja valamiért berágott, és elküldte a búsba Orbán Viktort. Vajon a magyar kormány most elküldi ennek a magyar vállalatnak a tulajdonosát melegebb éghajlatra?
Az egyes országoknál a külkereskedelmi termékforgalmat tüntettük fel a KSH adatai alapján. A behozatal az adott országból importált termékeket, a kivitel az adott országba irányuló magyar exportot jelenti.
Összehasonlításul Magyarország adatai:
A kenyai üzleti életben már eddig is elég sikeresek voltunk: gépeket és szállítóeszközöket, híradástechnikai berendezéseket, irodagépeket, élelmiszereket és gyógyszereket tudtunk eladni. Kenyából eddig meglehetősen csekély volt a behozatal: főleg az ország fő exportcikkét, azaz teát vásároltunk, illetve halat és nyersanyagokat. Kenyának azt tudjuk javasolni, hogy ha nincs más lehetőség, a kapcsolatok felpörgetésére hozzanak be nagyobb tételben homokot Magyarországra a kiskunsági és somogyi dűnék megőrzésére, és a Balaton további beachesítésére.
A déli nyitás végre rehabilitálja a magyar politika és gazdaság üstökösét, Torgyán Józsefet. Talán mostanra megérett az idő a kisgazda ügyvéd-fenomén furfangos ötletének megvalósítására: mert mint tudjuk, a dél-chilei cseresznyefák nem ütik meg magyar fajtársaik színvonalát, szállítsunk tehát magyar cseresznyét repülőn Chilébe. Ha üzletről van szó, Chile verhetetlen: az országban több százezren élnek a bányászatból, és még ha rájuk is omlik a tárna, annak a megfilmesítéséből is pénzt csinálnak. A déli fekvéssel marha nagy szerencséjük van: télen onnan etetik az egész USA-t és Európát zöldségekkel és gyümölcsökkel. Mi mindehhez irodai és háztartási kisgépeket, merevlemezeket, mobilokat, vasúti biztosítóberendezéseket, izzókat, gyógyszeralapanyagokat és gyomirtókat tudunk szállítani. A magyar import 55 százaléka cellulóz, 44 százalékban szárított zöldség és gyümölcs (bab, szilva, szőlő), illetve veszünk tőlük gombairtót és vetőmagokat is. És persze bort, melyek a világpiacon valószínűleg azért olyan sikeresek, mert a chilei borászok nem folytatnak vérre menő történelmi vitákat arról, hogy lehet-e papírdobozban árulni a classicus fajtákat.
Ecuador elmúlt néhány évtizedének történelmét katonai junták, hiperinfláció, versenyképtelen ipar, instabil kormányok jellemezték, egy dolog azonban mindig biztos volt: a hetvenes évek elején felfedezett kőolajlelőhelyekről az Andokon átvezető csővezetéken folyamatosan áramlott az olaj a kikötőkbe. Ecuador így Dél-Amerika második legnagyobb olajexportőre. Mi egyelőre nem aknáztunk ki minden lehetőséget: eddig elsősorban virágot és gyümölcsöt importáltunk, és gépipari eszközöket tudtunk eladni nekik. A kereskedelmet egyszerűsíti, hogy az országnak máig nincs saját valutája: az amerikai dollár a hivatalos pénznem. Egy piaci rést viszont még nem használtunk ki: könnygázt és vízágyúkat nagyobb tételben adhatnánk el, a magyar külügyminisztérium hivatalos értesítője szerint ugyanis ezek az eszközök elmaradhatatlan kísérői az ottani tüntetéseknek.
Ha rákattintunk a perui magyar nagykövetség oldalára, a perui-magyar kapcsolatokról ezt, azaz a nagy büdös semmit olvashatjuk. Pedig lenne mit keresnünk ott, hiszen a nálunk 14-szer nagyobb ország gazdag rézben, ezüstben, cinkben, aranyban és olajban. Igaz, az olaj és egyéb nyersanyagok megszerzése az őslakos indiánok folyamatos kiszorításával valósulhat csak meg. Két éve sajátos magyar termékeket próbáltunk eladni a peruiaknak: a magyar családi adózást és a kis- és középvállalatok helyzetbe hozásának magyar tapasztalatait. Cserébe nekünk is óvatosnak kell lennünk, ugyanis Perunak is van egy speciális terméke: a kokainnal dúsított feketekőszén.