Egy nap után hatályba is lép Moszkva döntése, amellyel kilép a hidegháború végén kötött korszakos katonai megállapodásból.
A hagyományos katonai erők európai állomásoztatását szabályozó szerződést (CFE) 1990-ben írták alá a NATO és az akkor még létező Varsói Szerződés tagjai.
„Gyakorlati munka nem folyik a közös konzultatív csoportban... nyugati partnereink csak arra használják, hogy rituális, a valósággal köszönőviszonyban sem lévő felhívásokban követeljék Oroszországtól a számunkra káros megállapodás betartatását” – írta közleményében az orosz külügyminisztérium.
Az 1990 novemberében kötött egyezmény meghatározta, hogy a felek mennyi hagyományos katonai erőt helyezhetnek el két katonai blokk határvonalán. Ez fontos lépés volt, hiszen kölcsönös garanciát adott arra, hogy hirtelen egyik fél sem tud hagyományos erőkkel a másikra támadni.
A megállapodás azonban 1992-ben lépett életbe, vagyis akkor, amikor megszűnt a Varsói Szerződés.
Ezután a NATO kelet-európai bővítésével Oroszországhoz közeledett a katonai szövetség határa, így a még érvényben lévő CFE valóban mást jelentett Moszkvának a 2000-es évekre, mint 1990-ben.
Az orosz vezetés különösen ezután hangsúlyozta egy új megállapodás kidolgozását, hiszen a korábbi egy már nem létező konstrukcióra épült.
1999-ben a változások miatt elfogadtak egy kiegészítő dokumentumot is, de az isztambuli megállapodást több NATO-tag nem ratifikálta. Moszkva ezért 2007-ben az orosz elnök kezdeményezésére felfüggesztette működését a közös konzultatív csoportban. Az orosz döntésben szerepet játszott a Csehországba, Lengyelországba tervezett washingtoni rakétatelepítési terv is, amely hivatalosan egy Iránból érkező atomrakéta-támadással szemben adott volna védelmet, Moszkva szerint azonban az orosz atomarzenál blokkolására szolgált volna, felborítva a nukleáris egyensúlyt.
A partnerek kérésére aztán Moszkva mégis visszatért a közös konzultatív csoportba, abban a reményben hogy az egy új megállapodás kidolgozásának fóruma lesz. Ez azonban nem történt meg – érvel Moszkva.
A keddi kilépés így nem előzmények nélküli és az Ukrajna miatt feszült NATO-orosz kapcsolatok fényében nem is meglepő. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már tavaly közölte: jelenlegi formájában a CFE „Oroszország számára halott.”
„Ez azonban nem jelenti, hogy az orosz fél elállna a hagyományos katonai erők ellenőrzése feletti együttműködéstől, ha arra partnereink is késznek mutatkoznak” – állt az orosz külügy közleményében. Az orosz felet szerdától Belarusz fogja képviselni a közös konzultációs csoportban.
A kilépésnek ezért elsősorban politikai jelentősége van. Katonai szempontból azért nincs egyelőre közvetlen jelentősége, mert Moszkva jelenleg sem használja ki azokat a kvótákat, amelyeket a CFE engedélyez. Jelenleg tehát úgy növelhetné a megadott zónában saját katonai erejét, hogy nem is sértené meg a megállapodást.