Csütörtökön kiderült, hogy az Európai Unió kézzel-lábbal igyekszik megakadályozni, hogy Magyarország, e lángoktól ölelt kis, orosz atommal oldja meg energiaproblémáit. Már ha megoldaná egyáltalán, de ez más kérdés.

Szóval az EU elkaszálta az orosz atomot, és ez a gáncsoskodás igazán sok volt.

Legalábbis egyeseknek.

Izland nyomban bejelentette, hogy visszavonta az európai uniós csatlakozásra vonatkozó kérelmét. Vajon ez véletlen lenne csupán?

„Izland érdekeit jobban szolgálja, ha kívül marad az Európai Unión” – írta weboldalán Gunnar Bragi Sveinsson izlandi külügyminiszter. A közleménye szerint a döntésről Reykjavik már értesítette az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Lettországot és az Európai Bizottságot is.

A lépésre az MTI beszámolója szerint két évvel azután került sor, hogy az észak-európai országban euroszkeptikus, jobbközép kormány került hatalomra, amely ígéretet tett arra, hogy leállítja a 2009-ben elindított csatlakozási folyamatot.

Izland 2009-ben egy baloldali kormány idején adta be csatlakozási kérelmét, egy olyan időszakban, amikor a 2008-as gazdasági világválság súlyosan megtépázta az országot, bankrendszere összeomlott, fizetőeszköze, az izlandi korona pedig értékének majdnem felét elveszítette.

A korábban Európa leggyorsabban fejlődő országai közé tartozó Izland lakosai számára mindez vonzó perspektívaként tűntette fel az eurózónához való csatlakozást. A halászati kvóták kényes kérdése azonban az integráció akadályává vált, bár a kérdés formálisan sohasem vetődött fel a csatlakozási tárgyalásokon.

Amikor 2013-ban a centrista Haladó Párt és a jobboldali Függetlenségi Párt jutott hatalomra, a Sigmundur David Gunnlaugsson vezette kormány felfüggesztette a Brüsszellel folytatott tárgyalásokat, bár visszakozott attól a kampányígérettől, hogy népszavazásra terjesztik a csatlakozás kérdését. Igaz, a közvélemény-kutatások az utóbbi időben az uniós csatlakozással szembeni elutasítás növekedését mutatták.

Izland most azt hangoztatja, hogy „szoros kapcsolatokat és együttműködést” akar az EU-val. Az Atlanti-óceán északi részén található szigetország már tagja a belső határokat átjárhatóvá tévő schengeni övezetnek és az Európai Gazdasági Térségnek (EGT) is.