Látásra, hallásra, vérnyomásra, túlsúlyra, fogazatra és számtalan egyéb testi tényezőre pontos előírások vannak, amelyek alapján eldőlhet, hogy egy pilóta vezethet-e gépet, és egyáltalán, folytathatja-e hivatását.
A „polgári légiközlekedési személyzet egészségi alkalmasságának feltételeiről” törvény rendelkezik, ez a fizikain túl pszichiátriai kizáró okokat is említ – alkoholizmus, drogfüggőség, epilepszia – és pszichológiaiakat is, például beszűkült stressztűrő képességet, ami, ha már befolyásolja a munkavégzést, vizsgálni kell.
A pilóta pszichés állapotának feltérképezésének alapossága azonban a gyakorlatban a légitársaságok döntésétől függ.
„Pályafutásom kezdetén nem volt pszichológiai vizsgálat, később évente az orvosi alkalmassági része volt a pszichológussal való találkozó és egy teszt kitöltése is” – emlékezett vissza Mihályi Károly. A 2000-es évekig évtizedeken át a Malévnál, később cseh és tajvani légitársaságnál dolgozó pilóta szerint akkoriban nem érezték komolynak ezeket a vizsgálatokat. „Nem hittük, hogy a tesztek kitöltéséből kiderülhet, hogy valakinek hajlama van az öngyilkosságra” – mondta Mihályi, aki a Germanwings tragédiája kapcsán már nem látja indokolatlannak a pszichológiai vizsgálatot.
A cseh légitársaságnál már nem volt pszichológiai vizsgálat, és a tajvanin is csak a legelején volt ebbe az irányba mutató felmérés, bár ez is inkább intelligenciatesztre hasonlított.
A rendszerváltás előtt a Malévnál különösen nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a pilóta politikailag megbízható legyen. Mégse nézett volna ki jól, ha valaki a gépet vezetve disszidál.
A titkosszolgálatok átvizsgálták a pilóta családi hátterét, kapcsolatait, az eredményt aztán közölték a Malév összekötőjével. A rendszerváltás után a politikai megbízhatóság természetesen már nem volt szempont az alkalmasság vizsgálatánál.
A jelenlegi szabályozás szerint a szakszolgálati engedély – a pilóták „jogosítványa” – évenkénti meghosszabbításához erkölcsi bizonyítvány bemutatására is szükség van az orvosi fizikai vizsgálatok eredményei mellett.
A fapados Germanwings anyavállalata, a Lufthansa sajtótájékoztat
A vezérigazgató szavaiból azonban kiderült, hogy pszichológiai vizsgálat csak egyszer, a gyakorlat lezárultával van, ezután rendszeres ellenőrzés nincsen erre vonatkozóan – ahogyan egyébként sok más társaságnál sem.
A Germanwings lezuhant Airbus–A320-asának másodpilótája minden szükséges vizsgálaton átesett, korábban nem volt semmilyen probléma a munkájával. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy 2008-ban a kiképzését egy hosszabb időre orvosi okok miatt félbeszakította
Teljesítménye másodpilótaként megfelelő volt. A légitársaságnál dolgozóknak jelentési kötelezettségük van: ha bármelyik kollégájuk viselkedését furcsának találják, azt jelezniük kell a felettesüknél. Andreas Lubitz esetében senkinek nem tűnt fel semmi.
A 28 éves férfi 2013 szeptemberében jelentkezett a Germanwingshez, miután elvégezte a Lufthansa brémai repülőiskoláját
A neve szerepelt az Amerikai Légügyi Hatóság (FAA) adatbázisában, amely a legmagasabb minősítést elért pilótákat sorolja fel. Ezt a minősítést csak azok kaphatják meg, akik teljesítik vagy túlszárnyalják a FAA magas képzési, minősítési és egészségügyi előírásait, azaz a legmegbízhatóbb
Lubitz tinédzser korában tagja volt a westerwaldi repülőklubnak, ahol vitorlázó repülőre szerzett engedélyt. A klub szerint nem láttak rajta depresszióra utaló jeleket, amikor ősszel megújította az engedélyét.
„Nagyon kedves, vidám, udvarias fiatalembernek ismertem” – idézte a Reuters a klub vezetőjét. Klaus Radke. A klub más tagjai is értetlenkedve állnak a történtek előtt. „Nem találok szavakat. Erre nincs magyarázat. Ismerve Andreast ez egyszerűen felfoghatatlan” – mondta Peter Rücker.
Bár a légitársaságok saját hatáskörükben döntenek a pszichológiai vizsgálatról, és azok is általában csak a felvételre korlátozódnak, további rendszeres ellenőrzés nincs, a pszichológusok azonban mégis fontos szűrőként vannak jelen a pilóták életében.
A tanulmányaik megkezdésekor ugyanis a fiatalok átesnek egy alapos vizsgálaton.
A Nyíregyházi Főiskola képez repülőgépvezetőket, ám a felvételi előtt megköveteli a pszichológiai vizsgálatot. A stressztűrést, felelősségtudatot, depresszióra való hajlamot is vizsgáló teszt három részből áll: az első papíron zajló intelligenciateszt, személyiségteszt, a második egy műszeres vizsgálat, amely többek között a reakcióidőt, a monotonitás tűrését, a vizuális memóriát vizsgálja – a harmadik pedig egy beszélgetés arról, miért akar az illető személy pilóta lenni, milyen pályaképe, céljai vannak, vagy épp arról, milyen hobbit űz.
„Egy részük megbukik a vizsgálaton” – mondta Zerkowicz Dávid. A repülési pályaalkalmassági vizsgálatokat is végző munkaszakpszichológus szerint azonban fontos hangsúlyozni, hogy itt többnyire 18-20 éves fiatalokról van szó, akik még változhatnak, így van, aki egy évvel később már alkalmasnak bizonyul. „De volt olyan 21 éves, aki három éven keresztül próbálkozott és nem felelt meg” – jelezte a vizsgálat súlyát Zerkowicz.
A kiértékeléskor a többszáz kérdésre adott válaszokat pontszámozzák, és a megadott sztenderdek szerinti intervallumokba helyezik. Ha vannak gyanús elemek, akkor arra a beszélgetőskor igyekeznek rávilágítani. „Előfordulhat, hogy a rosszabb eredményre egy gyász időszak a magyarázat. Ilyenkor javasolhatjuk, hogy a vizsgálatot ismételjük meg valamivel később. Ugyanakkor fontos, hogy aktív pilótaként is képes legyen valamennyire háttérbe szorítani a munkáját negatívan befolyásoló tényezőket” – mondta a szakember.
A rendszeres pszichológiai vizsgálat nem része a pilóták életének, de Zerkowitz szerint indokolt lenne, hogy a pilóták számára biztosított legyen a folyamatos kapcsolat a támogató pszichológusi háttér. „Van több társaságnál pszichológus, de ez önmagában nem garancia arra, hogy szívesen igénybe is veszik. Itt nagyon sok múlik a szakemberen és azon is, hogy a pilótának ne kelljen attól félnie, hogy amint segítségért fordul a pszichológushoz, elveszítheti a munkáját.”
Orvosi vizsgálaton minden pilóta rendszeresen átesik, ezt rendelet szabályozza. Ha itt a repülőorvos úgy látja, hogy olyan pszichológiai probléma merült fel, ami befolyásolhatja a pilóta munkavégzési képességeit, akkor előírhatja, hogy megvizsgálja egy, a repülőorvosi szolgálatnál akkreditált pszichológus.
Ezenkívül a cégek saját hatáskörben is elrendelhetik pilótáik – vagy épp a légiirányítók – rendszeres pszichológiai vizsgálatát. A Malévnál a 70-es, 80-as években ez évente volt, a 90-es években ritkult, a nemzetközi trendeknek megfelelően.
Ennek ellenére a 2012-ben megszűnt magyar légitársaságnál többször sor került pszichológiai vizsgálatra, például, ha egy elsőtiszt kapitány akart lenni, vagy ha egy kapitány oktatónak szegődött volna. „2006-ban még a repülőtéri laborban vizsgáltunk új felvételiseket, és utoljára 2011-ben leendő és gyakorló oktatóknak tartottunk ismeretfelújító foglalkozást.” Ezen a szintentartó-készségfejlesztő kurzuson pszichológiai, pedagógiai módszereket beszéltek meg. „Ez persze nem pszichológiai vizsgálat, hanem közös szakmai munka volt, ami szintén sokat jelenthet egy-egy probléma kezelésében.” A Malév megszűntével azonban ezeknek a kurzusoknak is végeszakadt.