Megkezdődött a hihetetlen szorosnak ígérkező elnökválasztás Nigériában, Afrika legnépesebb országában. Nigériában hagyományosan a hivatalban lévő indulónak előnye van kihívóival szemben, ezúttal azonban Goodluck Jonathan elnök és a volt katonai vezető, Muhammadu Buhari között minimális különbséget jósolnak.
A választások alakulását azért is kiemelt nemzetközi figyelem kíséri, mert a 174 millió lakójával a hetedik legnépesebb Nigéria gazdasága a 21. legnagyobb a világon, és az előrejelzések szerint évtizedeken belül benne lesz az első 20-ban. A gazdasági fejlődés alapját az olajbevételek adják.
A nigériai választásokon a szavazóknak először biometrikus azonosítójukat, ujjlenyomatukat is felhasználva regisztrálniuk kell, és majd később szavazhatnak. A BBC helyi tudósítója szerint a leolvasók azonban több szavazóhelyiségnél meglehetősen lassan vagy egyáltalán nem működnek. Még Jonathan elnöknek is húsz percébe telt, hogy beregisztráljon szülőfalujában, Otuokéban.
Ehhez még hozzájön, hogy több helyen a tervezettnél később nyitottak meg a szavazóhelyiségek, ezért már hatalmas sorok alakultak ki. A BBC szerint nem kizárt, hogy egyeseknek az egész napjukat rá kell majd szánniuk a szavazásra. Az ország délkeleti részén robbanás volt egy szavazóhelyiségnél, de egyelőre nem tudni, voltak-e áldozatok, illetve, hogy a Boko Haram követte-e el a támadást.
A parlamenti és elnökválasztást eredetileg februárban tartották volna, de egy héttel a szavazás előtt bejelentették, hogy másfél hónappal eltolják, mert nem tudják garantálni a szavazók biztonságát az ország egész területén. A hatóságok azzal érveltek, hogy a katonák nem tudnának megfelelően jelen lenni a szavazóhelyiségeknél, mert túlságosan lefoglalja őket a Boko Haram terrorszervezet elleni harc.
A nigériai ellenzék azonban a demokrácia elleni lépésnek nevezte Goodluck Jonathan elnök döntését, szerintük a hadsereg azért gyakorolt nyomást a választási bizottságra, hogy segítse az elnök kampányát. John Kerry amerikai külügyminiszter is azt mondta, mélységesen csalódottak, írja a BBC.
Az eltelt hat hétben sikerült visszaszerezni területeket a Boko Haramtól, pénteken pedig a hadsereg azt jelentette, hogy a terrorszervezet központjának számító Gwoza várost is visszafoglalták. Nigéria biztonsági okokból már csütörtökön lezárta földi és tengeri határait is a választásra készülve.
A Népi Demokratikus Párt (PDP) párt 1999, a katonai uralom vége óta dominálta a nigériai politikát, de a mostani elnök csak nem sokkal megválasztása előtt lett a párt vezéralakja. Goodluck Jonathan korábban Umaru Yar'Adua elnök kórházba kerülése és halála után ő vette át az ország vezetését. A PDP vezető csoportjai állítólag azért döntöttek mellette, mert nem tartották veszélyesnek az érdekeikre nézve, ugyanakkor a politikába berobbanva 2011-ben meg is nyerte a párt előválasztásait, majd pedig az elnökválasztást.
A rendszeresen kalapokban megjelenő Jonathan a déli keresztények között erős. Többször is elmondta, hogy gyerekként nem volt cipője, annyira szegények voltak, de azzal vádolják, hogy személyes vagyona ma már 100 millió dollár (kb. 28 milliárd forint) is lehet, amit tagadott. A megítélése megoszlik, többek szerint nem volt képes megfelelően kezelni a korrupciót, vagy éppen a nigériai kalózok jelentette problémát. Több fegyveres csoportnál sikerült elérnie, hogy amnesztia ígéretével letegyék a fegyvert, de a Boko Haram ellen egészen az elmúlt hetekig nem tudott hatékonyan fellépni a hadsereg.
A PDP-re nagyon feljött az elmúlt időszakban a Progresszív Kongresszus (APC), ami négy ellenzéki párt egyesüléséből jött létre 2014-ben. A muszlim Buhari tábornok az elmúlt három elnökválasztáson is próbálkozott már, most azonban összezárt mögötte az ellenzék, amit a PDP-ből kivált képviselők is erősítettek.
Buhari egy 1983-as katonai puccs után 1984 és 1985 között vezette Nigériát, ami alatt harcot indítottak a korrupció ellen, de komoly emberi jogi visszaéléseket követtek el. Hatalmát végül egy másik puccs buktatta meg. Buhari főként északon, a szegényebb vidékeken volt népszerű, a Boko Haram merényletei miatt pedig többek szemében pozitívumként jelent meg katonai múltja.
A nigériaiak fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követője. Jonathan 2011-es győzelme után sokan csalással vádolták a PDP-t, és az északi tartományokban kitört erőszakban több ezren meghaltak. Most mindkét elnökjelölt azt ígérte, hogy megakadályozza az erőszakot a választások alatt és után is.