Az országot korábban másfél évig vezető volt katonai diktátor, a 72 éves Muhammadu Buhari több millió szavazatos előnnyel megnyerte a nigériai elnökválasztást, Goodluck Jonathan elnök a BBC és a Reuters szerint már felhívta telefonon, és elismerte vereségét.
Több városban is tömegek ünnepeltek az utcán, Buhari ugyanakkor nem jelentette be rögtön győzelmét, mivel egy államban még számoltak, ezért egyelőre még kivár a választási bizottság hivatalos bejelentésére. Ez azért is fontos lehet, mert a legutóbbi elnökválasztás után véres zavargások törtek ki, amiben több mint 800 ember halt meg.
Az még kérdés, mit reagál a nigériai politikát az elmúlt évtizedekben meghatározó Népi Demokratikus Párt (PDP), Jonathan pártja az elnök vereségére. Kedden napközben a PDP egyik aktivistája már nyilvánosan kifakadt a választási bizottság elnöke ellen, mivel szerinte már nem lehet megbízni bennük.
Jonathan fontos államokat, többek között Lagost és Kanót is elveszítette az ellenzéki Progresszív Kongresszus (APC) jelöltjével szemben. A választók többek között azért büntethették meg Jonathant és a kormánypártot, mert nem sikerült hatékonyan fellépniük a korrupció ellen, nem kezelték megfelelően a gazdasági nehézségeket, és a Boko Haram terrorszervezetet is csak a választás előtti hetekben tudták visszaszorítani. A BBC szerint a PDP kormánypárt gyengélkedése és belső repedései mellett az ellenzék a változás ígéretével kampányolt a 16 éve folyamatosan hatalmon lévő PDP-vel szemben.
Buhari tábornokként segített vértelen puccsal megdönteni a demokratikusan megválasztott kormányt 1983-ban, hogy aztán 20 hónappal később őt magát is megbuktassák egy másik puccsal. Buhari uralma alatt harcot hirdetett a korrupt tisztviselők ellen, és őt magát azóta is megkörnyékezhetetlen politikai szereplőnek tartják, akitől sokan a Boko Haram legyőzését várják.
A rezsime azonban kemény katonai szabályokat vezetett be a civil életben, és a fegyelmezetlenséget legalább akkora problémának kiáltotta ki, mint a korrupciót. Az NBC News szerint ez többek között azt takarta, hogy fizikai büntetést – például fekvőtámaszokat kellett végezniük – kaptak azok a köztisztviselők, akik elkéstek a munkából, vagy éppen azok az emberek, akik megpróbáltak előretolakodni egy bankban a sorban.
Emberi jogi szervezetek emellett azzal vádolták Buhari rezsimét, hogy keményen lecsaptak a politikai ellenvéleményekre, sok újságírót és civil aktivistát tárgyalás nélkül bebörtönöztek, és ez a sors várt a megdöntött kormány legtöbb miniszterére is. Nigéria ezt azóta is tagadja, de állítólag titkos szolgálati akcióban próbálták elrabolni a Nagy-Britanniába szokott volt közlekedési minisztert, Umaru Dikkót. A meghiúsult akcióból pedig komoly diplomáciai feszültség lett az Egyesült Királyság és volt gyarmata között.
Amikor Nigériában 1999-ben véget ért a katonai uralom, akkor Buhari újra előlépett, és az elmúlt 16 évben már háromszor is indult az elnökválasztáson, de nem volt valódi esélye a győzelemre. Az északon élő muszlimok között ugyanakkor erős bázisa épült ki, és Buhari előnyére írták azt is, hogy más visszavonult tábornokokkal ellentétben nem a milliomosok gondtalan életét élte, hanem sokkal visszafogottabb volt. „Buhari háza nem egy palota volt, ő maga nyitott ajtót, és nem voltak elől szolgái" – mondta John Campbell, az Egyesült Államok volt nigériai nagykövete.
Buhari mostani győzelmében szerepet játszott, hogy a PDP-re nagyon feljött az elmúlt időszakban a Progresszív Kongresszus (APC), ami négy ellenzéki párt egyesüléséből jött létre 2014-ben, és a PDP-ből kivált képviselők is erősítették. Ráadásul Nigériában a társadalom nagyon fiatal, az átlagéletkor 20 év alatt van, ami azt is jelenti, hogy a szavazóknak egy jelentős része nem is élt még Buhari katonai uralma alatt.
Az új elnök nem könnyű helyzetben veszi át a 174 millió lakójával a világon hetedik legnépesebb Nigéria irányítását. Az ország Afrika legnagyobb gazdasága, de az olajár zuhanása bedöntötte a gazdaságot, a Fitch éppen hétfőn jelezte, hogy leminősítés következhet, míg az S&P már korábban leminősítette Afrika legnagyobb olajexportőrét. Az ország legnagyobb része pedig nagy szegénységben él. Buhari azt ígérte, hogy a korrupció visszaszorításával tömi majd be a lyukakat a költségvetésen, de a Wall Street Journalnek nyilatkozó közgazdászok szerint ez sokak érdekeit sértheti a hagyományos nigériai politikai elitben.
A Bloombergnek nyilatkozó elemzők azt mondták, hogy a piacok alapvetően pozitívan fogadják majd Buhari győzelmét, amennyiben a PDP elfogadja az eredményt, és nem törnek ki véres összecsapások. Többen is azt várják tőle, hogy Jonathannál hatékonyabban harcol majd a korrupció ellen, és megerősíti a gazdaságot. Buhari győzelmével ugyanakkor bizonytalan időszak következik, hiszen a mögötte összezárt ellenzéki koalíció korántsem egységes, ezért a tényleges kormányzásig még alkukon keresztül vezethet az újta, és fontos lesz, kik lesznek a vezető tisztségviselők.
Az is kérdés, milyen új lendületet kap a Boko Haram elleni küzdelem. A parlamenti és elnökválasztást eredetileg februárban tartották volna, de egy héttel a szavazás előtt bejelentették, hogy másfél hónappal eltolják, mert nem tudják garantálni a szavazók biztonságát az ország egész területén. A hatóságok azzal érveltek, hogy a katonák nem tudnának megfelelően jelen lenni a szavazóhelyiségeknél, mert túlságosan lefoglalja őket a Boko Haram elleni harc. A nigériai ellenzék azonban a demokrácia elleni lépésnek nevezte Goodluck Jonathan elnök döntését, szerintük a hadsereg azért gyakorolt nyomást a választási bizottságra, hogy segítse az elnök kampányát.
Az eltelt hat hétben a szomszédos Csádból és Nigerből érkező katonák segítségével sikerült visszaszerezni területeket a Boko Haramtól, pénteken pedig a hadsereg azt jelentette, hogy a terrorszervezet központjának számító Gwoza várost is visszafoglalták, de a terrorszervezet elleni küzdelem még nem ért véget. Remélik, hogy Buhari kis és nagy léptékben is képes lesz visszaállítani a rendet, mondták Yola városban, éppen a szélén annak a területnek, ahol a Boko Haram kiterjesztette uralmát Nigéria északi részén.
Mindkét jelölt azt mondta a szavazás előtt is, tiszteletben tartja majd a választás eredményeit, ha azokat hitelesnek ismerik el, és mindent megtesz az erőszak elkerüléséért. Győztest akkor hirdetnek, ha egy jelölt az abszolút többség megszerzése mellett az ország 36 államának minimum kétharmadában legalább 25 százalékot szerzett, ezt Buhari teljesítette (és egyébként Jonathan is). Erre a feltételre azért van szükség, mert Nigéria 240 népcsoport és két nagy világvallás színes keveréke. A nigériaiak fele muszlim, 40 százaléka keresztény és 10 százaléka a helyi törzsi vallások követője. Elkerülendő az ország szétszakadását, fontos, hogy a győztes jelölt lehetőleg mindenhol rendelkezzen legalább minimális támogatottsággal.
Ahhoz képest, hogy a kettővel ezelőtti választáson még rablótámadások voltak választási helyiségek ellen, kifosztották az urnákat, helyenként tízszer annyi szavazat volt, mint szavazó volt, most nagyobb visszaéléseket nem állapítottak meg eddig, habár a Boko Haram és más fegyveres szervezetek támadásaiban legalább ötvenen meghaltak szombaton.
A nemzetközi megfigyelők nagyrészt rendben találták a választás lefolyását, ugyanakkor így is merültek fel csalásra utaló jelek. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is közleményt adott ki hétfőn, amiben a számolás alatt felmerülő esetleges politikai befolyásolás miatt aggódtak. Az eredetileg szombaton tartott választást több államban vasárnapra is meg kellett hosszabbítani, mert problémák voltak az új biometrikus regisztrációkkal. A választási bizottság szerint ugyanakkor az országszerte beüzemelt 150 ezer leolvasó közül csak néhány százzal volt probléma.
Rivers államban konkrétan kijárási tilalmat kellett elrendelni hétfőn este, miután tüntetések voltak az állítólagos csalások miatt. Az államban végül Jonathan elsöprő győzelmet aratott, közel másfélmillió szavazatot szerzett szemben Buhari 70 ezer szavazatával. A választási bizottság szerint ugyan találtak némi rendellenességet, de nem olyan szinten, ami az egész választást megkérdőjelezte volna.
A PDP párt 1999, a katonai uralom vége óta dominálta a nigériai politikát, de a mostani elnök csak nem sokkal megválasztása előtt lett a párt vezéralakja. Goodluck Jonathan korábban Umaru Yar'Adua elnök kórházba kerülése és halála után ő vette át az ország vezetését. A PDP vezető csoportjai állítólag azért döntöttek mellette, mert nem tartották veszélyesnek az érdekeikre nézve, ugyanakkor a politikába berobbanva 2011-ben meg is nyerte a párt előválasztásait, majd pedig az elnökválasztást.
A rendszeresen kalapokban megjelenő Jonathan a déli keresztények között erős. Többször is elmondta, hogy gyerekként nem volt cipője, annyira szegények voltak, de azzal vádolják, hogy személyes vagyona ma már 100 millió dollár (kb. 28 milliárd forint) is lehet, amit tagadott. A megítélése megoszlik, többek szerint nem volt képes megfelelően kezelni a korrupciót, vagy éppen a nigériai kalózok jelentette problémát. Több fegyveres csoportnál sikerült elérnie, hogy amnesztia ígéretével letegyék a fegyvert, de a Boko Haram ellen egészen az elmúlt hetekig nem tudott hatékonyan fellépni a hadsereg.
Most az első olyan nigériai elnök lett, aki indult újraválasztásáért, de nem tudott nyerni. Az ellenzék pedig lényegében az ország 1960-as függetlenedése óta nem tudott demokratikus választáson nyerni idáig.