Az orosz és az iráni fél szerint előrelépések történtek, sikerült megállapodni az iráni atomprogram vitás kérdéseiben, a többiek azonban nem nyilatkoztak ilyen pozitívan a szerda hajnalba nyúló lausanne-i tárgyalások hivatalos határidejének lejárta után. Irán és a P5+1 országok (az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország) a kitűzött határidőn túl sem tudták lezárni a megbeszéléseket, az biztos, hogy szerdán is folytatódnak még a megbeszélések.
A BBC tudósítása szerint Szergej Lavrov orosz külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy minden olyan alapelvben sikerült miniszteri szinten megegyezni, amire a végső megállapodáshoz szükség lesz, és még a nap folyamán le is papírozhatják ezt. Javad Zarif iráni külügyminiszter is úgy vélte, „elég sok mindent sikerült elérnünk". Közelebbit egyelőre viszont nem árultak el, miben is sikerült megállapodni, a nyugati és kínai illetékesek nem voltak ilyen lelkesek.
Az amerikai delegáció videókonferencián ismertette Barack Obama elnökkel a fejleményeket. A John Kerry vezette amerikai tárgyalódelegáció kifejezetten nehéz helyzetben van, hiszen odahaza a republikánus többségű szenátus igen szkeptikus az Iránnal való megegyezést illetően – sőt, ha erősebben akarunk fogalmazni, akkor aktívan fúrják a megállapodást. Kerryék így nehezen térhetnek haza egy érdemi keretmegállapodás nélkül.
A nagyhatalmak a már évek óta húzódó atomtárgyalásokon többek között azt várták Irántól, hogy állítsa le az urándúsítást, csökkentse a 20 százalékosra dúsított uránkészleteit. Irán pedig a szankciók feloldását szorgalmazta, és azt követelte, ismerjék el jogát az urándúsításhoz. Most egy olyan megállapodás keretfeltételeit kellene lefektetni, ami biztosítja, hogy Irán bármilyen esetben – ha felrúgná a megállapodást – is egy évre legyen az atombomba kifejlesztésétől, viszont a Teherán ellen bevezetett szankciók részleges feloldásának menetét is felvázolja.
Azt már korábban is tudni lehetett, hogy Irán és a tárgyalásban résztvevő országok megpróbálják majd a végsőkig feszíteni a húrt, ezért az utolsó napokra, és órákra is fontos kérdések maradhatnak. „Ha nincs megállapodás, az is jobb, mint a rossz megállapodás" - lengette be például a Fehér Ház szóvivője órákkal a határidő lejárta előtt.
Már korábban sem kevésszer tolták el a határidőket az iráni atomtárgyalásokon, és az most is kiderült, hogy túl nagy kényszerítő ereje nincs egy ilyen dátumnak: ha nem sikerült kedd éjfélig megállapodni, akkor folytatták szerda hajnalban is a megbeszéléseket. Az iráni külügyminisztérium egyik tárgyalója jelezte, hogy nincsenek mesterségesen kreált határidők, megállapodás pedig akkor lesz, ha minden fontos kérdést megoldottak.
Irán és az Egyesült Államok között lényegében az iráni forradalom, 1980 óta nincs diplomáciai kapcsolat, és az iráni atomprogram körüli tárgyalások is meglehetősen nehezen haladtak. A viszony enyhülésének voltak márá előjelei, de 2013 második felében vettek egészen új irányt az amerikai-iráni kapcsolatok, aminek a csúcspontja szeptember végén Obama telefonbeszélgetése volt Haszan Rouháni új iráni elnökkel, a kirohanásairól is ismert Mahmúd Ahmadinezsád elnök utódjával.
Rouháni az ENSZ Közgyűlésében arról beszélt, hogy hónapokon belül meg akar állapodni az ország vitatott atomprogramjáról a nagyhatalmakkal. Ezután kezdett enyhülni az atomprogram körüli patthelyzet, és sikerült is még abban az évben novemberben egy ideiglenes megállapodást kötni, de az átfogó megegyezés még váratott magára.
Kezdődött az a tologatás a határidőkkel, ami most kedden is éreztette hatását. Először egy évvel meghosszabbították a tárgyalásokat, tavaly novemberben pedig újabb hónapokat pakoltak rá. Március végéig adtak határidőt maguknak, hogy lefektessék egy megállapodás politikai alapjait, tehát gyakorlatilag megegyezzenek arról, hogy megegyeznek, aztán a részletek kidolgozása mindenképpen a hátralévő hónapokra maradt volna. A keretmegállapodás határideje járt le most.