Betiltotta a sarló és kalapács nyilvános megjelenítését az ukrán parlament. A rada kimondta, hogy a szovjet rendszer bűnös volt, aminek tagadása büntetőjogi következményekkel jár. Tilos lesz a szovjet himnusz lejátszása is.

Emellett tilos a náci szimbólumok használata is. Emellett szigorú korlátozást léptetnek életbe az orosz filmek forgalmazásával kapcsolatban is. Nem mutathatók be a katonai vonatkozású, 1991 után készült filmek, illetve semmilyen orosz film, amely a tavaly indult kelet-ukrajnai fegyveres konfliktus után született.

A szovjet szimbolikára vonatkozó tiltást a II. világháború végének 70. évfordulója előtt hozta meg a parlament, hogy ezzel is gátat szabjon a május 9-i oroszbarát felvonulásoknak.

Az ukrán vezetés attól tart, hogy ezek a rendezvények a II. világháború kapcsán a mai Oroszország melletti kiállássá válnának.

A döntés nem meglepő annak fényében, hogy Oroszország tavaly márciusban elcsatolta a Krímet, majd a szeparatistáknak támogatást adva hozzájárult a fegyveres konfliktushoz Kelet-Ukrajnában.

A szakadár Donyeck és Luganszk természetesen nem tekinti magára nézve érvényesnek a kijevi döntést, de így is vannak még olyan térségek az országban, ahol számítani lehet szovjet szimbolikát – és Sztálin portréit – felvonultató felvonulásra.

Különösen pikáns a szovjet himnusz betiltása, hiszen jelenleg is ez a dallama az orosz himnusznak. (Csupán a szöveget szovjettelenítette az eredeti szöveget is szerző Szergej Mihalkov.)

A rendelkezés egyúttal kimondja, hogy az Ukrán Felkelő Hadsereg (UPA) az ország függetlenségéért harcolt. Az 1942-ben létrehozott erő a Vörös Hadsereg és a német megszállók ellen is harcolt, bár ideológiailag nem tagadta meg a nacionalizmust és az antiszemitizmust.

A történelem értékelése feletti vita nem újkeletú Moszkva és Kijev között. Az ukrán vezetés a 2004-es narancsos forradalom után aktívan lépett fel, hogy a Moszkvának megfelelő kánonnan szakítson: Viktor Juscsenko akkori elnök nemzeti hőssé avatta Sztepan Banderát, és Moszkvából irányított, ukránellenes népirtásnak nevezte az 1932-33-as nagy éhínséget. Moszkva arra hivatkozva utasítja el a genocídium vádját, hogy, az erőszakos termésbehajtás miatt fellépő vidéki élelmiszerhiány dél-orosz térségeket is súlyosan érintett. Becslések szerint 2-4 millió ember eshetett áldozatul az éhínségek, bár néhol 10 milliós emberveszteségről írnak.

Moszkva szerint a Nyugat is igyekszik átértékelni a II. világháborút, csökkentené a győzelmben játszott szovjet szerepet. Ebbe a vonalba illenek bele az ukrán lépések is. Péládul az ukrán kormányfő idén januári kijelentése: