Az amerikai Igazságügyi Minisztérium és az FBI hivatalosan is elismerték, hogy az FBI által vizsgált bűncselekmények laborvizsgálatai számtalan esetben fals eredményt hoztak. A számtalan ebben az esetben nem túlzás: 2000 előtt, közel két évtizeden át szinte minden tárgyaláson nem megalapozott vagy hiányos szakértői elemzést nyújtottak be bizonyítékként, amiket aztán a vádlottak ellen használtak fel.
Az Innocence Project és az NACDL közös vizsgálata kiderítette, hogy
A 268 vizsgált esetből 32 tárgyalás végződött halálos ítélettel. Közülük 14-en már nem élnek: vagy kivégezték őket, vagy a siralomházban haltak meg.
Az, hogy az FBI hibázott, még nem jelenti azt, hogy a vádlottak ellen nem voltak más bizonyítékok is. Ennek ellenére 46 állam vádlottjait és államügyészeit értesítették, hogy van-e hely az esetükben az ítélet felülvizsgálatának. Négy vádlottat már korábban felmentettek.
Jogi szakértők szerint alighanem ez az Egyesült Államok történetének legnagyobb kriminalisztikai botránya. A történtek rávilágítottak, hogy a bíróságokat évtizedeken át megvezethették a rosszul értelmezett tudományos eredményekkel. Az eset kapcsán felmerül a kérdés, hogy az állami hatóságok és a bíróságok hogyan reagálnak arra a tényre, hogy a mintákra alapuló laborvizsgálatok – mint a hajszálak vizsgálata vagy a harapásnyomok ellenőrzése – legalább negyedrészben téves eredményt hoztak az 1989 óta vizsgált 329 esetben.
Az FBI és az Igazságügyi Minisztérium megígérték, hogy értesíteni fogják az érintett vádlottakat, és minden esetben megpróbálnak igazságot tenni. Arra is kitértek, hogy a jövőben kiemelt figyelmet fognak fordítani a hajminták minél pontosabb azonosítására, illetve a kriminalisztikai eszközök minél precízebb használatára.
Peter Neufeld, az Innocence Project társalapítója üdvözölte a döntést, de az eredeti véleményén nem változtatott.
Az FBI három évtizeden át tartó mikroszkopikus hajminta-elemzési gyakorlata, ahogy a vádlottak ellen használták, totális katasztrófa volt. Teljes körű vizsgálatra van szükség, ami kideríti, hogy az FBI, az FBI által kiképzett kormányzati szervek szakértői, valamint a bíróságok hogy engedhették, hogy ez megtörténjen, és miért nem vetettek véget sokkal hamarabb ennek a gyakorlatnak.
Norman L. Reimer, az NACDL ügyvezető igazgatója reméli, hogy a mostani eset olyan precedenst teremt, amivel a jövőben elkerülhetők lesznek a hasonló esetek, és nem tart majd évekig, hogy orvosolják az efféle igazságtalanságokat.