Az elitellenes rockénekes? Vagy a szőke baloldali Barbie baba? Ők biztosan nem veszélyeztetik Bronislaw Komorowski lengyel elnök újraválasztását, ám a meccs az előzetes várakozásokkal ellentétben mégsem lefutott. A szintén jobboldali Andrzej Duda népszerűsége egyre nő, az államfő támogatottsága pedig három hónap alatt 15-20 százalékot csökkent, így valószínűleg mégsem dől el ma minden a lengyel elnökválasztás első fordulójában.
Amikor az idén februárban bejelentette a szejm vezetője a lengyel elnökválasztás időpontját, szinte mindenki lefutott meccsnek tekintette május 10-ét. A jelenlegi államfő, Bronislaw Komorowski 60 százalékkal vezetett a közvélemény-kutatásokon.
És nemcsak a számok szóltak Komorowski mellett. A kormányzó Polgári Platform (PO) jelöltje Lengyelország legnépszerűbb politikusa évek óta, ami egyebek mellett annak köszönhető, hogy Komorowski folyamatosan felülemelkedik a pártpolitikai csatározásokon.
Nem voltak megosztó nyilatkozatai, és a lengyelek többsége számára szimpatikusan foglalt állás az ukrajnai konflikutsban (az oroszok ellen). Ráadásul esélyes kihívó sem volt a láthatáron, hiába indulnak még tízen Komorowskival szemben.
A második legnépszerűbb párt a Jaroslaw Kaczynski-féle Jog és Igazságosság (PiS) egy nem élvonalbeli politikusát, egy kevésbé ismert európai parlamenti képviselőt, Andrzej Duda ügyvédet jelölte, ő pedig mindössze 20 százalékon állt februárban.
Minden adott volt tehát ahhoz, hogy Komorowski már most vasárnap, az első fordulóban besöpörje a győzelmet. Ehhez képest az elmúlt hónapokban egyre jobban záult az olló Komorowski és Duda között. Az államfő népszerűsége akkorát zuhant három hónap alatt, hogy már most kijelenthetjük, hogy az első fordulóban nem fog eldőlni az elnökválasztás.
A lengyel politikai rendszer sokban hasonlít a magyarhoz, az elnök itt is a hadsereg főparancsnoka, megvétózhat törvényeket, de az államfői poszt a lengyeleknél valamivel erősebb, befolyásosabb poszt. Nem utolsósorban azért, mert az elnököt nem a parlament választja, hanem az emberek közvetlenül. Ennek ellenére a végrehajtó hatalom munkájába itt sincs beleszólása az elnöknek.
Elnökjelölt az a lengyel állampolgár lehet, aki elmúlt 35 éves, és összegyűjt 100 ezer támogató aláírást. Ez 2015-ben 11 jelöltnek sikerült.
A legutóbbi, MTI által közölt kutatások - kutatócégtől függően - ugyanis a következőt mutatják:
Szót ejtünk máris a többi indulóról, de előbb arról, hogy Komorowski hogy dolgozza fel a három hónap alatt elszenvedett 15-20 százalékos népszerűségvesztését. Az államfő egy rádióinterjúban néhány napja azzal magyarázta, hogy míg elnökként valamennyi lengyel érdekeit képviseli, a választás óhatatlanul pártos jelleget kap.
Szerinte hiába tartják sokra a választók az előző öt éves teljesítményét, a támogatottságát a kampányban a pártszimpátia befolyásolja. (Komorowski nem is ment el a hét elején az elnökjelölti tévévitára, ígérete szerint majd csak a két forduló között vitázik ellenfelével, ha lesz második forduló.)
Andrzej Duda valóban a kormány ostorozásával tudta növelni a népszerűségét, illetve azzal, hogy Komorowskinál is jobban támadja az oroszokat. Ugyanakkor Duda támogatottsága együtt mozog a pártja népszerűségével, úgy tűnik, a személye keveset ad hozzá a kampányhoz, és talán nagyobb esélye lett volna a PiS-nek, ha az elnök, az egykori kormányfő Jaroslaw Kaczinsky indul. (Ő azonban előreláthatóan az őszi parlamenti választásra készül.)
Komorowski támogatásán ezzel együtt nemcsak Duda kampánya, hanem a számok alapján jócskán faragott a független Pawel Kukiz előretörése is. Kukiz egy ismert lengyel énekes, aki az egymandátumos választási körzetek bevezetésével kampányolt. Így szeretné elérni a "megkövesedett" pártpolitikai színtér átrendeződését.
A meglehetősen elitellenes kampánya népszerűséget hozott, három hónap alatt megtriplázta a támogatottságát, és további voksokat hozhat neki, hogy már most közölte: második forduló esetén sem Komorowskit, sem Dudát nem támogatja.
Egy találomra kiválasztott dal az elnökjelölttől.
Az elnökválasztás nagy vesztese - már most kijelenthető -: a baloldal. Már a számokból látható, hogy a független Kukiz simán megelőzi a Baloldali Demokratikus Szövetség (SLD) jelöltjét, Magdalena Ogóreket, aki csak a kampány elején tudott nagyobb figyelmet kiváltani. A fiatal, dekoratív nő - egyesek Barbie babaként emlegették - radikálisan szakítást jelent a baloldal eddigi politikájával, és Ogórek jelölése volt hivatott jelezni, hogy a baloldaliak a fiatalok felé kívánnak nyitni.
Ám a szerényre sikeredett kampányban ez nem sikerült, Ogórek (akinek a neve amúgy uborkát jelent lengyelül) a futottak még-kategóriába süllyedt májusra, és nagy csoda kellene ahhoz is, hogy a harmadik helyet megcsípje. Ogórek esélyeit nagyban csökkentette, hogy a lengyelek számára most kevéssé szimpatikus lengyel-orosz megbékélés mellett kampányolt. Akárcsak a jobboldali Janusz Korwin-Mikke, továbbá Adam Jarubas, a kisebb kormánykoalíciós párt, a Lengyel Parasztpárt (PSL) jelöltje.
Érdemes még megemlékezni az elnökválasztási kampány egyik legfőbb színfoltjáról, az amúgy teljesen esélytelen Anna Grodzkáról, aki férfiból operáltatta át nővé magát. A hajdan nős és egy fiúgyereket nevelő Grodzka, eredeti nevén Krzysztof Begowski 2009-ben operáltatta át magát nővé, és 2011-ben a közvélemény-kutatásokra rácáfolva az első transzneműként bejutott a lengyel parlamentbe. Most pedig elindult az elnökválasztáson a Zöldek színeiben, ám nem sikerült összegyűjtenie az induláshoz szükséges 100 ezer aláírást, így nem került fel a szavazólapra végül.
A lengyel elnökválasztáson második fordulót akkor tartanak, ha az elsőben a jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint felét. A kutatások alapján erre jó esély van, így valószínű, hogy május 24-én derül ki majd, ki lesz Lengyelország elnöke a következő öt évben.