A kormányfő az Országházban fogadta Maszúd Barzanit, az iraki kurdisztáni régió elnökét, majd közös sajtótájékoztatójukon kiemelte: különösen fontos e térség stabilitása, de nemcsak az ott élőknek, hanem a Nyugatnak, Európának is, és ez magyarázza az egyértelmű magyar hozzájárulást az Iszlám Állam elleni harchoz, jelenti az MTI.

Orbán Viktor felidézte: a magyar parlament alig egy hónapja úgy döntött, hogy katonákat is küld abba a régióba, e művelet előkészítése zajlik, a tisztek már kinn vannak. A parlament jó döntést hozott, hiszen tenni is kell a nyugati értékekért, és "Magyarország a nyugati identitásának fontos részeként tekint" erre a küldetésre - fogalmazott. Hozzátette: azokból a katonákból állítják össze az egységeket, akik jelentkeznek a szolgálatra, és azt várják el tőlük, hogy munkájukkal elismerést vívjanak ki Magyarország iránt.

A miniszterelnök kifejtette: ahhoz, hogy az Európában egyre erőteljesebben jelentkező bevándorlási nyomást kezelni lehessen, stabilitást kell teremteni a Közel-Keleten és Észak-Afrikában. Az Iszlám Állam "átfogó fenyegetést és destabilizációs tényezőt jelent", ezért Európának támogatnia kell minden béketörekvést, amelynek célja a terrorszervezetek felszámolása - magyarázta. Megjegyezte: emellett a térség gazdasági stabilitása is fontos.

Orbán Viktor a magyar-kurd kapcsolatokat illetően emlékeztetett: tavaly novemberben egyetértési nyilatkozatot írtak alá, és megnyitották az erbíli főkonzulátust. Magyarország mindig támogatta a szunnita és a kurd közösség teljes körű bevonását a politikai párbeszédbe - emelte ki.

Arról is beszélt, hogy a kurdokat mindig nagy tisztelet és megbecsülés övezte a magyarok körében, a magyar ugyanis sokat szenvedett nép, amely szimpátiával fordul a hasonlóan gyötrelmes múltú népek felé.

A miniszterelnök azt mondta: a mai világban senki sem tudja pontosan megmondani, hogy miként kell megreformálni az államokat ahhoz, hogy helytálljanak a versenyben, mennyire kell centralizáltnak, decentralizáltnak lenniük, milyen mértékű autonómiákra, központi hatalomra van szükség - ezek ma mind nyitott kérdések. Így Kurdisztán előnyt kovácsolhat abból, hogy nincs olyan történelmi állam, amely nehezítené a gyors és hatékony szervezet kialakítását - közölte.

A kormányfő a magyar-kurd gazdasági együttműködéssel kapcsolatban üdvözölte, hogy a Mol a legnehezebb és legkockázatosabb időszakban sem vonult ki, és ma a két nép közötti együttműködés zászlóshajója lett. Kitért továbbá arra is, hogy jelenleg harminc kurd fiatal tanul Magyarországon állami ösztöndíjjal.

Maszúd Barzani hangsúlyozta: nagyra értékeli, hogy a budapesti parlament jóváhagyta a magyar kontingens tevékenységét Kurdisztánban. Hozzátette: a magyar katonák barátok között, biztonságban lesznek Kurdisztánban.

Azt mondta, vannak területek, amelyeken eredményesen működhet együtt Magyarország és Kurdisztán. Úgy vélte, a Mol nagy bátorságról tett tanúbizonyságot, hogy akkor is a régióban maradt, amikor nagy fenyegetés alatt állt a terület.

Maszúd Barzani közölte: a kurdok a térség legbrutálisabb terrorszervezete, az Iszlám Állam támadásának célpontjává váltak, de ellenállásuknak és koalíciós barátaik segítségének köszönhetően "megtörték az Iszlám Állam gerincét". Még nincs vége a veszélynek, bár a terrorszervezet nagy vereséget szenvedett el, és remélhetőleg a közeljövőben már a végső csapást mérhetik rá - vélekedett.

A kurdisztáni régió elnöke kérdésre arról is beszélt, hogy az iraki kormányzatnak be kell tartania a régióval kötött megállapodást az olajexporttal kapcsolatban, vagyis Kurdisztánnak meg kell kapnia a neki járó részesedést, hogy ki tudja fizetni az olajvállalatokat. Ugyanakkor az is megoldás lehet, hogy Kurdisztán közvetlenül értékesíti az olajat, és akkor biztosan ki tudják fizetni a cégeket - magyarázta.