Jóváhagyta az új nemzetbiztonsági törvénytervezetet, ami lehetővé tenné, hogy földrajzi korlátok nélkül bárhol be lehessen vetni a japán hadsereget.  Igaz, csak az Egyesült Államokkal vagy más szövetségesekkel és csak akkor, ha Japán biztonsága veszélyben forog. 

Az új védelmi együttműködési irányelvek a mostani törvényben foglaltak mellett nagyobb önállóságot adnak Japánnak Kelet-Ázsiában, egyebek között a rakétavédelem, az aknakeresés és a hajók átvizsgálása terén.

A változtatásokat az tette lehetővé, hogy az Abe-kormány tavaly az ország békealkotmányát újraértelmező határozatot hozott, amely szerint a japán fegyveres erők katonai támogatást nyújthatnak az Egyesült Államoknak és más baráti országoknak, ha megtámadják őket.

A jogszabályt pénteken terjeszti a törvényhozás elé a kabinet, de annak megszavazása már csak formaság, mivel korábban az alsóházban kétharmados többségben lévő kormánykoalíció mindkét pártja jóváhagyta.

Tokióban százak tüntettek a miniszterelnöki hivatal előtt a törvénytervezet ellen, amely szerintük utat nyit a militarizmusnak, és újra fegyveres harcokba sodolhatja a szigetországot, amely a második világháború után elfogadott alkotmányában örökre elvetette a háborús részvétel lehetőségét.

Kína sem örül. Peking reméli, hogy Japán "kész őszintén levonni a történelem tanulságait, a békés fejlődés útján marad, és konstruktív szerepet játszik az ázsiai térségben".