Több mint hétszáz, hajtótörést szenvedett mianmari rohingja és bangladesi menekültet mentettek ki a tengerből Indonézia partjai közelében helyi halászok pénteken, írja az MTI.

A migránsokat Aceh tartomány partjainál, az ország északkeleti részén mentették ki a halászok. A helyi rendőrségnek a kimentettek elmondták, korábban a malajziai haditengerészet megakadályozta őket abban, hogy partot érjenek. Ezután Indonézia felé vették útjukat, de bárkájuk elsüllyedt az ország parti vizein, mielőtt kiköthettek volna. Az elsüllyedt hajóról 712 embert mentettek ki.

Délkelet-Ázsiában az utóbbi napokban akut menekültválság alakult ki, miután a Mianmarban üldöztetett muszlim rohingja kisebbség tagjai ezrével indultak útnak embercsempészek segítségével, rossz állapotú bárkákon, hogy a környező országokban keressenek menedéket és boldogulást. Az embercsempészek az út közben a legtöbb esetben magukra hagyták őket.

Jeff Labovitz, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) thaiföldi irodájának vezetője kedden Bangkokban azt mondta: mintegy nyolcezer rohingja és bangladesi menekült hánykolódik Thaiföld, Malajzia és Indonézia partjai közelében a nyílt vízen.

A menekülteket egyik környező ország sem fogadja be. Csütörtökön a maláj hatóságok 800, a tengeren hánykolódó menekültnek adtak élelmet és vizet, majd visszafordították őket. Előzőleg az indonéz hatóságok játszották el ugyanezt.  Az indonéz tengerészet hétfőn elvontatott egy partjai felé tartó hajót, melyen 400 mianmari, illetve bangladesi menekült hánykolódott. Az MTI tudósítása szerint a hajót feltöltötték üzemanyaggal, és ivóvizet, valamint élelmet adtak a rajta lévőknek, majd a nemzetközi vizekre irányították őket.

A muzulmán vallású rohingják többsége - mintegy 730 ezren - főként a nyugat-mianmari Rakhine államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. A rohingjákat az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény nem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt a mozgásban is korlátozzák őket.

A mianmari elnöki hivatal pénteken közölte, hogy nem vesznek részt a május végi regionális csúcstalálkozón, amelyet Thaiföld szervez az illegális bevándorlás jelentette problémák megoldása céljából.  A mianmari elnök kabinetfőnöke szerint nem Mianmar a "probléma oka". Mint mondta, bizonyos országok csak azért mutogatnak hazájára, mert leplezni akarják, hogy képtelenek a probléma megoldására. Thaiföld Mianmarral együtt 15 - a menekültügyi válságban érintett - országot hívott meg a május 29-én rendezendő bangkoki találkozóra.

Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy a helyzet humanitárius katasztrófává fajulhat, ha a térségbeli országok nem segítik meg a tengeren hánykolódó migránsokat. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) becslései szerint az elmúlt három évben a muzulmán rohingja kisebbség több mint 120 ezer tagja szállt hajóra, hogy elmeneküljön hazájából. A Mianmart a folyamatos diszkrimináció és üldöztetés miatt elhagyó rohingjákhoz az utóbbi években csatlakoztak a szomszédos Banglades szegénység elől menekülő tömegei.