A Clinton Alapítvány svédországi adománygyűjtő kirendeltsége 26 millió dollárnyi támogatást gyűjtött össze, miközben a Hillary Clinton vezette amerikai külügyminisztérium nem vett feketelistára Iránnal üzletelő svéd cégeket - írta szerdai számában dokumentumokra hivatkozva a The Washington Times .
a 2009-es esetnél Stockholm azért lobbizott Clinton minisztériumánál, hogy ne szankcionálja Svédországot az Iránhoz fűződő üzleti kapcsolatai miatt.
A William J. Clinton Foundation Insamlingsstiftelse működését a lap szerint az amerikai külügyminisztérium etikai illetékesei sohasem vizsgálták, holott annak egyik legnagyobb adományozója a svéd kormány által felügyelt lottóvállalat volt.
Bár a stockholmi amerikai nagykövetség figyelmeztette Washingtont, hogy Svédország erősíti gazdasági kapcsolatait Iránnal - ami alááshatja a Nyugat arra irányuló erőfeszítéseit, hogy meghiúsítsa Irán vitatott nukleáris programját -, a diplomáciai tárca vezetőjének csapata elutasította, hogy svéd cégeket feketelistára vegyen. Közben folyamatosan érkeztek a svéd adományok az alapítványhoz.
Hillary Clintonnak a külügyminisztériumból történt 2013-as távozásáig a William J. Clinton Foundation Insamlingsstiftelse a jótékonysági tevékenységéhez több millió dollárnyi adományt gyűjtött össze a skandináv országban, Bill Clinton pedig 750 ezer dolláros fellépési díjat kapott egy beszédéért az Ericssontól.
Az amerikai hírszerzés eközben tudott arról, hogy Svédország második legjelentősebb munkaadója, az Ericsson AB telekommunikációs óriás olyan technológiát adott el Iránnak, amellyel nyomon lehet követni a mobiltelefonokat, és amelyet az Iszlám Köztársaság titkosszolgálata is hasznosíthatott (MTI).