A kínai kormány szerint a "nemzeti feltételeknek megfelelő" irányban halad az emberi jogok fejlődése az országban, miközben továbbra is a jogállamiság előmozdítása, az állampolgári jogok és az emberek méltóságának védelme a cél – áll az emberi jogok alakulását rögzítő idei Fehér Könyvben, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra.
A dokumentum szerzői szerint a 2014-ben hozott, bíróságokat érintő reformintézkedések az elfogulatlan, átlátható és emberi jogokat érvényesítő igazságszolgáltatást szolgálták. Egy sor új rendelkezés segíti elő, hogy a közbiztonsági szervek, az ügyészségek és a bíróságok eljárásai során kiszűrhetők legyenek az igazságtalanságok, a tévedések és a hamis vádak, írja az MTI.
A Fehér Könyv szerint az országban megkezdődött a korábbi téves bírósági ítéletek felülvizsgálata is: a tavaly újratárgyalt ügyek száma meghaladta az 1300-at. Szintén 2014-ben több mint 400 ember esetében tekintettek el a letartóztatástól és csaknem 200 esetben a vádemeléstől azért, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok elégtelenek voltak, vagy törvénytelenül szerezték azokat.
A dokumentum kiköti:
A szerzők szerint Kína arra törekszik, hogy az állampolgárokat mindinkább bevonja a törvényhozás folyamatába, a helyi demokratikus közösségekbe, elősegítse a polgárok által történő ellenőrzést, valamint a szólás szabadságát. Tavaly állítólag 650 millióra nőtt az internetező kínaiak száma.
A Fehér Könyv mindezek mellett hangsúlyozza, hogy Kína a szegénység felszámolását is az alapvető emberi jogok között kezeli. A dokumentum szerint 2014 végére az évi 2300 jüannál (kb. 104 ezer forintnál) kevesebből élő vidéki lakosok száma több mint 12,3 millióval csökkent, ám még mindig meghaladja a 70 milliót.
A Fehér Könyv érinti még a a társadalombiztosítást, az oktatást, a kultúrát, a vallásgyakorlást, az időseket, a fogyatékosokat, a nőket, a gyerekeket, a vándormunkásokat érintő jogokat, de a fogyasztóvédelemmel, a munkabiztonsággal, a terrorizmussal és a kábítószer elleni küzdelemmel is foglalkozik.
Az emberi jogok Fehér Könyvét 1991 óta adja ki a kínai kormány, amely egyébként visszautasítja a nyugati országok, a média és a civil szervezetek kritikáit. Ezek egyébként főként a szólás- és gyülekezési szabadság korlátozását bírálják. Peking szerint az országban a kínai törvények az irányadóak, a bírálókat pedig kettős mérce alkalmazásával vádolják.
Jogászok szerint az állampolgárok jogai a kínai alkotmányban ugyan fel vannak sorolva, a gyakorlatban ennek elenyésző jelentősége van.
A jogok gyakorlása az állam szándékának függvénye, azok nem lehetnek nyilvános vita tárgyai. Sokmillió ázsiai nem élvezheti jogait, szabadságát, nem élhet olyan életet, amelyben a méltóság, béke és kényelem is megjelenik
– írják.
Februárban például több ezren tüntettek Hongkongban, hogy emlékeztessék a városvezetést: továbbra is ki akarják fejezni véleményüket a választási reform kiszélesítéséről. Akkor sem Hongkong, sem Peking nem hajlott kompromisszumra. Arra hivatkoztak, hogy az alaptörvény és a kínai törvényhozás döntése értelmében a demokráciát csak fokozatosan lehet kiszélesíteni, vagyis 2017-ben már minden választópolgár szavazhat ugyan, de a 2-3 jelölt személyéről a jelölőbizottság fog határozni.