Szerdán a Válasz észrevételezte, hogy az Index, és a vele egy követ fújó 444, Origó, Népszabadság, és Népszava nem méltatta figyelemre a Financial Times minapi cikkét, amelyben sikeresnek nevezték az magyar gazdaságpolitikát. Az ugyan a Válasz is elhallgatta, hogy az Orbán-kormány számára pozitív írást a felsoroltakon kívül az MTI, sőt mitöbb az M1 Híradója sem vette észre.

Na de most itt van a Német Külpolitikai Társaság (DGAP)Magyarország a médiában 2010-2014 - Kritikai észrevételek a sajtótudósítások kapcsáncímű kutatási programjának zárójelentése , amiről mi is beszámolunk, és elmondjuk, hogy nagyon árnyalt képet fest Orbán Viktorról.

A Klaus von Dohnanyi (Elnök), Gelencsér Ágnes, Hegedűs Dániel, Gereon Schuch által jegyzett tanulmány megállapítja, hogy a német sajtóban elég erős túlzásokkal írnak mostanság Magyarországról. Pontosabban: a német média részéről az Orbán-kormánnyal szemben megfogalmazott számos kritikai észrevétel megállja a helyét, mások azonban túlzásnak tekinthetők vagy tartalmilag nem helytállók.

A 30 oldalas jeletésből kiderült, hogy a sajtótudósítások "számos sajtóorgánum esetében részben hiányosnak és egyoldalúnak, olykor tartalmilag hibásak".

Ennek következtében egy torz kép alakul ki Magyarországról az olvasókban, amit egyre inkább a német politikai közélet is magáévá tesz

olvasható a tanulmányban. "Mivel a tudósításokban sokszor hibák, kihagyások és politikai elfogultság keverednek, nem derül ki belőlük, hogy egyrészt mennyiben sértik meg valójában a magyarországi folyamatok az európai demokratikus alapértékeket, és másrészt melyek azok a jelenségek, melyek csupán eltérnek például a Németországban megszokott viszonyoktól" - írják.

A sajtótudósítások minőségén szerintük javítani lehetne, ha az újságírók alaposabban ellenőriznék az információkat, az aktuális ügyekben pedig politikailag független szakértőket, vagy több, különböző politikai beágyazottságú szakértőt is megkérdeznének.

A tanulmányban az Orbán-kormányról megállapítják, hogy "kétség kívül nagy jelentőséget tulajdonít a demokratikus politikai rendszer stabilitásának, továbbá a kormányzás hatékonyságának", ennek értelmében pedig úgy tekint Orbán parlamenti többségére, mint egy mélyreható strukturális reformokhoz biztosított demokratikus felhatalmazásra.

Felidézik, hogy Orbán tusnádfürdői beszéde "igen éles nemzetközi kritikát váltott ki", pedig szerintük annak tartalma – alaposabb tanulmányozás után – erre a heves kritikára "nem adott okot". Ugyanakkor megjegyzik, hogy

Orbánnak "alapvetően kevesebb elutasításban lenne része az egyébként kétségkívül megvitatásra méltó felvetéseivel", ha "jobban megválogatná az általa használt kifejezéseket és óvatosabban fogalmazna".

A tanulmány készítői szerint nem zárható ki, hogy beszédével szándékosan provokált; ugyanakkor az „illiberális állam” terminus technicusa – még akkor is, ha ezt ő fogalmilag a liberális gazdasági rend ellenpontjának szánta – "érthető módon váltott ki Európa-szerte megütközést és elutasítást".

"Orbán szóhasználatával saját maga eleve ellehetetlenítette az érdemi vita kialakulását, sőt, ezzel talán teljesen hiteltelenítette is kérdésfelvetését. Aki azt szeretné, hogy ügye meghallgatásra találjon az európai politikai diskurzusban, az nem használhat könnyen félreértelmezhető nyelvezetet" - olvasható a tanulmányban.

A DGAP Magyarország kutatócsoportjának elnöke, Klaus von Dohnanyi egykori német szövetségi oktatási és tudományos miniszter, volt hamburgi főpolgármester, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikus a 2013 közepén kezdett munkáról szólva kiemelte, hogy független szemlélettel, és magyar és német szakértők bevonásával elemezték a Magyarországról szóló tudósításokat.

Elsősorban a német sajtóban megjelent, Magyarországgal szemben kritikus tudósítások meghatározó állításait vizsgálták, és ennek során kilenc fő témakört - köztük a jogállamiság, a hatalmi ágak szétválasztása, a választójog, az antiszemitizmus és a hajléktalanság - azonosítottak. Hangsúlyozta: megállapították, hogy "tarthatatlanok" a tudósításokból kibontakozó "központi kritikai állítások".

Klaus von Dohnanyi a Die Weltnek adott interjújában úgy fogalmazott, aki elolvassa a kutatási anyagot, „megállapítja majd, hogy ez szabad ország nyitott határokkal, és mindenki elmondhatja, amit szeretne".