Ferenc pápa szerint a katolikus egyház kész megváltoztatni a húsvét időpontját, hogy más keresztény egyházakkal egy napon ünnepelhessék Jézus Krisztus feltámadásának ünnepét - írja a Corriere della Sera az MTI szerint.
A mostani változó időpont helyett a katolikus egyház hajlandó meghatározni egy fix dátumot a húsvétnak, hogy egy napon ünneplejen az összes keresztény, legyen az katolikus, protestáns vagy ortodox. Szerinte igazából a katolikus egyház már hetvenes évek óta, pontosabban VI. Pál pápa óta készen áll erre. Ferenc szerint erről lehetne beszélni a többi keresztény egyház vezetőjével, és ő már tett is erre vonatkozó javaslatot a konstantinápolyi és az orosz pátriárkának.
"Találkozik egy katolikus és egy ortodox, és azt kérdik egymástól: a te Krisztusod már feltámadt? Az enyém majd jövő vasárnap" - éreztette a helyzet furcsaságát Ferenc pápa.
A 20. században már elég sokszor felmerült a katolikus húsvét időpontjának fixálása, de inkább az utóbbi 15 évben lett egyre divatosabb a kérdés.
Az eltérő naptárak miatt viszonylag ritka alkalomnak számít, hogy a katolikus, a protestáns és az ortodox egyházak ugyanabban az időpontban ünneplik a húsvétot. A nyugati kereszténység a XIII. Gergely pápa által 1582-ben bevezetett gregorián naptárt követi, míg a keleti, ortodox egyházak megtartották a Julius Caesar nevéhez fűződő Julián naptárt. Ebből adódóan a húsvét időpontja akár öt héttel is eltérhet egymástól a kereszténység két nagy ága között.
A 20. században 26-szor fordult elő az időpontok egybeesése, a 21. században pedig 31-szer lesz, miközben az egyidejű ünneplést sokan a keresztény egység szimbólumának tekintik. Ez azt jelenti, hogy átlagosan minden harmadik-negyedik húsvét esik egybe a két században.
A nyugati kereszténységben a húsvét időpontja a tavaszi napéjegyenlőség utáni első teliholdat követő vasárnap és hétfő. Naptári időpontja ezért minden évben eltérő, március 22. és április 25. közé eshet. Az ortodox egyházakban ennél bonyolultabb a számítás, és azt a Julián naptár alapján is végzik.