Nemzetközi jogszabályokba ütközne, ha az illegális bevándorlás megfékezése érdekében Magyarország lezárná határait, de szerinte Orbán Viktor nem is konkrét határzárról beszélt – idézte az MTI Nebojsza Stefanovics szerb belügyminisztert. A belgrádi vezetés szerint ugyanakkor Szerbia felkészült a határ esetleges lezárásával járó nehézségekre.
A szerb belügyminiszter a hét végén elmondta: figyelmesen olvasta Orbán Viktor nyilatkozatait, és szerinte a magyar miniszterelnök „egyszer sem mondta, hogy lezárja a határt”, és ez a nemzetközi jog értelmében nem is lenne lehetséges.
Stefanovics mindezzel a magyar kormányfő pénteken elmondott nyilatkozatára utalt, amely szerint a magyar kormány minden lehetőséget végigvesz a bevándorlással kapcsolatban, ide értve a teljes fizikai határzárat is. „Nem tartjuk helyesnek, hogy ránk küldik a menekülteket, már Szerbia területén fel kellene tartóztatni őket” – fogalmazott a kormányfő a csütörtöki bevándorlásról szóló parlamenti vitanap, és Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter részben erről szóló sajtótájékoztatója után. Orbán szerint az EU költségén, de az unión kívül kellene fogadóállomásokat kialakítani, és lehetővé kellene tenni, hogy a tagállamok eldönthessék, befogadják-e a belépni szándékozókat. (Ausztrália hasonló politikát folytat, igaz, a kambodzsai és Pápua Új-Guinea-i táborok működtetését számos nemzetközi kritika éri, és a rossz körülmények miatt a menedékkérők is tiltakoztak.)
Nebojsza Stefanovics elmondta, hogy egész Európának óriási problémát okoznak az egyre nagyobb számban érkező bevándorlók. Ezen belül Szerbiába is több bevándorló érkezett az első öt hónapban, mint tavaly. Ez pedig már gazdasági problémákat is okoz.
Szerbia fekvése érdekes, ugyanis területére sokan Görögországon, Románián, Bulgárián, tehát az EU területén keresztül jutnak, hogy rajta keresztül elérjék a schengeni övezetet. Stefanovics szerint ezért sem egyedül kell megbirkóznia a helyzettel Szerbiának, hanem együtt kell működnie az EU-val.
Ahogy Magyarország a német és osztrák területekről visszatoloncolandókkal szemben emelt kifogást, úgy a szerb külügyminiszter is ellenzi, hogy Magyarország menekülteket küldjön vissza Szerbiába. Ivica Dacic szerint hosszú távon ez nem is jelentene megoldást.
Csikós László szerbiai szociálisügyi államtitkár a múlt héten arról beszélt az MTI-nek, hogy ha Magyarország "hermetikusan, szögesdróttal, betonfallal" zárná le határait, akkor 15 ezer migráns rekedne Szerbiában. Amennyiben pedig hozzájuk csatlakozna az a körülbelül 15 ezer menedékkérő, akit Ausztria és Németország szándékozik Magyarországra visszatoloncolni - ahonnan a toloncegyezmény értelmében visszaküldhetők lennének Szerbiába -, akkor humanitárius katasztrófa fenyegetné az országot.
A szerb menekültügyi segédbiztos szerint ugyanakkor Szerbia öt menekültközpontjában jelenleg hivatalosan csak 412 ember tartózkodik. Igaz, a menekültközpontokban csak azok jelentkeznek, akiknek az EU-ba vezető útjuk során elfogy a pénzük, kirabolják őket vagy megbetegednek – vélte Ivan Gerginov.
Szerinte az szerinte az ország felkészült. Elmondta: Szerbia 1995 és 1999 között, a délszláv háborúk után, 850 ezer menekültet fogadott be a volt jugoszláv tagköztársaságokból, tehát nem új és ismeretlen problémával kell most szembesülnie.