Az eddigi 5 helyett ezentúl évi 12 vasárnapon tarthatnak nyitva a francia üzletek. Az engedélyezett napokat az önkormányzatok jelölik ki, az alkalmazottak önkéntes alapon és 100 százalékos pótlékkal foglalkoztathatók vasárnap.

Az úgynevezett turisztikai és kereskedelmi övezetekben - amelyeket viszont a kormány határoz meg - a nyitva tartásnak ezentúl nincsenek korlátai vasárnap, hétköznap pedig éjfélig van rá lehetőség. Az itt dolgozóknak hétvégén és este 9 óra után dupla fizetés jár, esti közlekedésüket és a gyermekeikre való vigyázás költségét pedig a munkáltató köteles fedezni.

Manuel Valls rendeletben hirdette ki a gazdaság fellendítésére összeállított reformcsomagot, amely a vasárnapi nyitva tartás bővítését is tartalmazta. A Brüsszel nyomására elkészült csomaggal a kormányzat a gazdaság ösztönzése és a munkahelyteremtés érdekében próbált lépéseket tenni, a jobboldal azonban ezeket nem tartotta elég hatékonynak, a baloldali képviselők és a szakszervezetek pedig túl liberálisnak ítélték. Legtöbben elsősorban éppen a vasárnapi nyitva tartást kifogásolták.

Valls kormányfő szerint a rendeleti formára azért volt szükség, mert a kormányzó Szocialista Párt balszárnyának tiltakozása miatt nem volt garantálható a többség a tervezet elfogadásához a nemzetgyűlésben. A nemzetgyűlés megkerülése miatt azonban még nagyobb lett a balhé.

A jobboldali ellenzék a szocialista kormánnyal szembeni bizalmatlansági indítványt nyújtott be. Az indítványt csütörtök este tárgyaláták a francia nemzetgyűlés.

Az MTI beszámolója szerint a kormány megbuktatásának egyáltalán nem volt esélye, mert a liberalizációt ellenző kormánypártiak a bizalmatlansági indítványt nem támogatták.

Az indítvány elfogadáshoz legalább 289 szavazatra lett volna szükség, de csak 198-an (a jobboldali, a centrista, a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali képviselők egy része) voksoltak igennel. Februárban, az első olvasatot követően 234-en támogatták a bizalmatlansági indítványt.