A görög parlament jóváhagyta szombatra összehívott, az éjszakába nyúló, 13 órán tartó rendkívüli ülésén azt a népszavazást, amit Alekszisz Ciprasz kormányfő kezdeményezett az ország nemzetközi hitelprogramjáról. A július 5-re, jövő vasárnapra előirányzott referendumot a 300 tagú parlamentben 178 képviselő támogatta, 120 törvényhozó ellene szavazott, ketten pedig nem voksoltak. A kormánykoalíciónak 162 képviselője van a parlamentben.
A Radikális Baloldali Koalíció (Sziriza) és koalíciós partnere, a Független Görögök (ANEL) nevű jobboldali párt törvényhozói támogatták a referendumot, akárcsak a szélsőjobboldali Arany Hajnal képviselői. A népszavazás ellen álltak ki viszont a legnagyobb ellenzéki párt, a konzervatív Új Demokrácia (Nea Dimokratia), valamint a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK), a centrista To Potami (A Folyó) és a Görögországi Kommunista Párt (KKE) képviselői, írja az MTI.
A parlamenti szavazás előtti beszédében Alekszisz Ciprasz kormányfő azt mondta, szerinte a görög nép határozott nemet mond a nemzetközi hitelezők ultimátumára a népszavazáson. Ez utalás volt arra, hogy az athéni parlament 1940-ben elutasította az olasz hadsereg ultimátumát, hogy görög földre léphessen. A görögök két nemzeti ünnepe közül az egyiket, október 28-át ezért a „Nem napjának" nevezik.
Keményen felrótta az eurózóna pénzügyminisztereinek, hogy szombati tanácskozásuk egy részéről kizárták egyik tagjukat, Jánisz Varufakisz görög pénzügyminisztert. Ciprasz szerint Athén az utóbbi hónapokban a hitelezőkkel tárgyalva őszinte kísérletet tett arra, hogy kölcsönösen előnyös megállapodást kössenek, és ezért a lehető legmesszebb elment az engedményekben. A görög javaslatok figyelembe vételének az elvetése a görög kormányfő szerint azt mutatja, hogy a hitelezők büntetni akarták azt, aki a többiekétől különböző hangot üt meg Európában. Sajnálatosnak nevezte, hogy a népszavazás bejelentése után „félelemkeltő propaganda indult meg, amely a referendum napján fog kicsúcsosodni".
Jeroen Dijsselbloem, az Eurócsoport elnöke a pénzügyminiszterek szombati tanácskozása után kijelentette, hogy ha a görögök a mostani úton mennek tovább, akkor a mentőprogram kedden véget fog érni. Athén ebben az esetben búcsút mondhat a kilátásba helyezett, összesen 18 milliárd eurós segélynek, ugyanakkor kedden esedékessé válik 1,6 milliárd eurónyi görög adóssághányad törlesztése az IMF-nek.
Az Európai Központi Banknak (EKB) diplomáciai források szerint még vasárnap tanácskozni fog a fejleményekről. Ha az eurójegybank abbahagyja a görög bankok likviditásának finanszírozását, a helyzet még jobban ki fog éleződni.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója szerint a görög kormány által a hivatalos hitelezők javaslatairól kiírt népszavazásnak jogilag nincs értelme. Christine Lagarde a BBC-nek adott, vasárnap hajnalban sugárzott nyilatkozatában azt mondta, a Görögországnak összeállított európai pénzügyi segélyprogram június 30-án lejár, így a jövő hét végi referendum jogi értelemben olyan javaslatokról és pénzügyi mechanizmusokról szólna, amelyek akkor már nem lesznek érvényben.
Pánikhangulatra készülhet az elemző szerint Görögország. Közel a görög bankrendszer összeomlása, nő az esély arra, hogy Görögország kilépjen az eurózónából, ami láncreakciót indíthat el. A volt kormánypárt bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen. Itt olvashat el mindent a görög válság állásáról>>>
Az Index riporterei Thesszalonikiból azt jelentették, már több helyen sorok vannak a bankautomatáknál. A kormány ugyan közleményben nyugtatott , a védelmi miniszter szerint hétfőn is kinyitnak a bankok és lesz az ATM-ekben pénz, már érezni a bizonytalanságot az utcákon. Olvasónk ugyancsak Thesszalonikiból kisebb EU-ellenes tüntetésről számolt be, Athénba érkezett tudósítóink szerint pedig a fővárosban is érezhető a magasabb rendőri készültség.