Törökország újabb hatalmas menekülttábort épít az ország Szíriával határos déli részén a várható további menekültáradat miatt: a Kilis város mellett épülő tábor akár 55 ezer embert is be tud majd fogadni - írja a török katasztrófavédelem nyomán az MTI. Közben Bulgária továbbépíti a kerítést a török határon, ami a menekülteket nem tántorítja el, csak a jóval veszélyesebb tengeri útvonalra tereli az ENSZ szerint.
Ankara arra az esetre építi fel az ország legnagyobb menekülttáborát, ha az Iszlám Állam fegyveresei hódításaik során meg tudnák közelíteni a török határt Aleppó szíriai tartomány felől. Az ISIS elől újonnan menekülők közül 100 ezer érkezhet Törökországba.
A szíriai konfliktus 2011. áprilisi kezdete óta több mint 1,8 millió szíriai menekült Törökországba, és közülük sokan elindultak Európába. Mostanra Törökország lett a legtöbb szíriai menekültet fogadó ország, 278 ezren élnek 25 táborban, a többiek pedig szerte az ország településein sanyarú körülmények között.
Törökországon él az egész világon a legtöbb menekült: tavaly év végére elérte számuk az 1,5 milliót, mára már jóval túlvan a kétmillión. Törökországot Pakisztán, Libanon, Irán és Etiópia követi a listán, az
A legnagyobb terheket tehát nem az EU-ra róják a világban dúló háborúk és az üldöztetés elől menekülők. Az első három ország a világ összes menekültjének 30 százalékának adott otthont, a top 10, melybe nem került be európai ország, 57 százalékuknak. (A 6-10. helyezettek: Jordánia, Kenya, Csád, Uganda és Kína.)
A törökországi menekültek közül rengetegen próbálnak az EU-ba jutni. Bulgáriában 2014 szeptemberében készült el az első 30 kilométer abból a három méter magas szögesdrótkerítésből: bő két évtizeddel ezelőtt a vasfüggöny az embereket bent volt hivatott tartani, az új fal a Törökország felől érkező migránsok útját állja. Áprilisban jelentették be, hogy a kerítést továbbépítik, a határszakasz felét fogja lezárni. Emellett Szófia bejelentette: 1500 határőr fogja rajta tartani a szemét az illegális határátkelőkön. „Mindenképpen szükséges a bővítés” – nyilatkozta Bojko Boriszov miniszterelnök arra hivatkozva, hogy nincsenek felkészülve a menekültáradat befogadására.
Kérdés, hogy ez megoldja, vagy csak elfedi vagy éppen súlyosbítja a problémát. William Spindler, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője szerint
a kerítés nem rettenti el a migránsokat, csak más, jóval veszélyesebb utakra tereli őket.
Például a Földközi-tengerre, ami történetesen a legveszélyesebb tengeri útvonal a menekültek számára. 2014-ben 219 000 ember próbálkozott átkelni a tengeren, és 3 500-an haltak meg eközben, emlékeztet az Amnesty International jelentése. Idén máris 1500 körül jár a halálos áldozatok száma.
Spindler kifejtette: észrevehető, hogy a szárazföldi határon a kerítés megépítése (és a görög határőrség megerősítése) óta sokkal nehezebb átkelni, és ezzel összefügg, hogy
Látványosan egyre többen próbálkoznak a Földközi-tengeri átkeléssel, ami valószínűleg a világ leghalálosabb útvonala.
„Minél több lehetséges utat zárnak le, annál inkább kényszerülnek veszélyesebb alternatívákra” – tette hozzá. 2013-ban több mint 11 ezer migráns érkezett Törökországból Bulgáriába a határon át, a kerítés megépítése után ez a szám megfeleződött. Gil Arias Fernández, a Frontex igazgatóhelyettese pedig arról beszélt, hogy eleve akkor indultak meg nagyobb számban a bolgár határ felé a menekültek, amikor a görögök 2012-ben szigorúbb határellenőrzést vezettek be.
Tehát amíg van alternatíva, a próbálkozókat egy útvonaltól vissza lehet tartani, de az átkeléstől elrettenteni úgy tűnik, nem. Nikolaj Radulov, aki a kilencvenes évek végén belügyminisztériumi államtitkárként a bolgár vasfüggöny lebontását felügyelte, a New York Times-nak azt mondta, „akkoriban az az elmélet járta, hogy ezek a falak, és az aknák, melyeket gondosan, egyesével eltávolítottunk, antidemokratikusak. És persze mi jó demokraták voltunk.”
A bolgár vasfüggöny a rendszerváltás előtt az egész szárazföldi határszakaszt lefedte, a két kerítés között 500 méteres senki földjén kellett volna átjutniuk a disszidenseknek.