Németországban a menekültek magas száma nagy kihívást jelent, amellyel azonban meg lehet birkózni, mondta Thomas de Maizere német belügyminiszter a menedékkérők regisztrációját és elszállásolását összehangoló Brandenburg tartományi központi állomáson. Szerinte a menekültválság „nem terhel túl egy olyan szabad és gazdag országot, mint amilyen a miénk".

A belügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az eisenhüttenstadti állomáson hozzátette, hogy rövidesen közzéteszik a menedékkérők számának alakulásáról készített új prognózist. Az előrejelzést azért kell frissíteni, mert az utóbbi hónapok fejleményei alapján úgy tűnik, hogy az eddig becsült 450 ezernél jóval több menedékkérő érkezik az idén Németországba. Sajtóértesülések szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) belső számításai szerint 600 ezren lehetnek az év végére, írja az MTI.

Erről beszélt csütörtökön Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter is, aki az Ingolstadt melletti Manchingban egy menedékkérőket befogadó állomáson tett látogatása után újságíróknak azt mondta, hogy „a 600 ezer felé haladunk, és akár annál is többen jöhetnek".

A bajor kormány Manchingban, a német hadsereg, a Bundeswehr egy üres laktanyájában építi ki a nyugat-balkáni menedékkérők elkülönítésére szolgáló egyik központot. A müncheni vezetés két, szükség esetén három ilyen állomást hoz létre. A manchingi kaszárnyában a tervek szerint szeptember elejétől fogadják a Nyugat-Balkánról származó menedékkérőket. Ügyüket gyorsított eljárással bírálják el, és azonnal hazatoloncolják mindazokat, akik kérelmük elutasítása után nem hajlandók önként távozni.

A bajor tartományi és a szövetségi kormány azonosan ítéli meg a helyzetet. München és Berlin szerint is a központi, tartományi fenntartású állomásokon kell elszállásolni a balkáni menedékkérőket, és nem kell szétosztani őket az önkormányzati fenntartású befogadószállásokon, kérelmeiket pedig minél gyorsabban el kell bírálni, és haza kell juttatni őket. „Méltányos, de gyors eljárás szükséges mindazok ügyében, akik nem szorulnak védelemre, és utána gyorsan távozniuk kell az országból" – idézte Thomas de Maiziere eisenhüttenstadti nyilatkozatát a ZDF országos közszolgálati televízió hírportálja, a heute.de.

A menedékjogi kérelmek több mint 40 százalékát nyugat-balkáni országok állampolgárai adják be Németországban. A BAMF a kérelmek több mint 99 százalékát elutasítja arra hivatkozva, hogy a kérelmező származási országában nincs háború, és a kérelmezőt nem éri üldöztetés, ezért nincs joga a menekült vagy más menedékjogi státus (befogadott, oltalmazott) megszerzésére. Ugyanakkor a kérelmezők ellátásáról az eljárás végéig – átlagosan 5,3 hónapig – gondoskodni kell, ami egyre nehezebben kezelhető terhet ró a menekültügyi rendszerre.