A Magyar Közösség hídja elnevezést kapta São Paulo egyik hídja – büszkélkedett egy keddi közleményében a Szijjártó Péter vezette külügyi tárca. És még azzal is, hogy nem egy akármilyen hídat neveztek el hálából a brazilíai magyar diaszpóráról, hanem „a 20 milliós metropolisz egyik legforgalmasabb közúti hídjának új elnevezéséről” van szó, ami napi kétmillió embert szolgál ki.
Hű.
Elég jól hangzik ugye?
Amikor azonban megpróbáltunk képet keresni erről a bizonyos hídról, rábukkantunk a névváltoztatást elrendelő brazil döntésre. Ebből kiderült, hogy a Szijjártó Péter rosszul bezselézett hajánál is csúnyább félreértésbe eshetett valaki valahol.
A döntés szerint ugyanis nem egy borzasztó forgalmas közúti hídről, hanem São Pauló-i helyiérdekű vasút hetes vonalának két állomását összekötő vasúti hídról van szó. Ami egyfelől ugye korántsem ugyanaz – gondoljunk csak az Erzsébet híd és a ráckevei HÉV-híd különbségére –, másfelől meg ez a híd, hát, elég csúnya látvány. Így néz ki:
a város ugyanis nincs túl jól elresztve folyókkal, a Tiete inkább csak olyan, mint egy nagyobbacska csatorna. Mindenesetre a minisztériumi közelemény alapján azért nem egy Petőfi vagy Árpád híd lelakott utánérzésének szomorú verzióját várta ez ember.
Főleg, mert azt írták, hogy a hidat október 23-én fogják ünnepélyesen „felavatni” – persze az még meglehet, hogy addig ezt az izét elbontják, és villámtempóban megépítik ide a nagyon forgalmas közúti hidat. Mindenesetre a minisztériumot megkérdeztük, hogy akkor milyen hidat is neveznek el a tiszteletünkre, és hogy mi állhat a félreértés hátterében – természetesen nem várjuk, hogy kedd este választ kapjunk, de amint kapunk, közzétesszük.
A hidat egyébként azért nevezte át a São Pauló-i önkormányzat, hogy hálát mondjon a város népes magyar diaszpórájának a város és az állam építésében, fejlesztésében szerzett érdemeiért. A híd abban a kerületben található, amely a múlt században az ottani magyar közösség központja volt. São Paulo szövetségi állam és fővárosa ad otthont a legnagyobb, 80-100 ezresre becsülhető dél-amerikai magyar diaszpórának. A magyarság jelentős szerepet játszott a város és az állam építésében, iparosításában, valamint kulturális életének fejlesztésében.
A KKM egyébként ez év tavaszán nyitotta újra a 2010-ben bezárt São Pauló-i konzulátust.
"A Magyar Közösségről elnevezett vasúti híd tesztétikailag egyáltalán nem lóg ki a sorból" a város többi hídja közül - írta a kedd este feltett kérdéseinkre válaszként a KKM szerda reggel. "A híd állapota Sao Pauló-i viszonylatban teljesen megszokott. A város egyetlen impozáns hídja az Octavio Frias de Oliveira-híd. A város két fő folyója, a Pinheiros, illetve a Tiete felett átívelő közúti és vasúti hidak külsejét illetően nincs nagy eltérés" - írták.
A válaszból az is kiderült, valóban a helyi HÉV hetes vonalának két állomását összekötő hídról van szó, de KKM tájékoztatása szerint ez azért elég menő, hiszen a hetes vonal "Sao Paulo agglomerációjának leghosszabb kötöttpályás vonala (vasutat és metróvonalakat beleértve). A 60,5 km-es úgynevezett “rubint vonal” Sao Pauló-t az állam belsejében fekvő nagyobb városokkal, így például a 400 ezres lélekszámú Jundiaíval köti össze". A KKM megerősítette, hogy naponta kétmillió ember fogja látni a híd két végére felrakott névtáblát, amelyet a tervek szerint október 23-án adnak majd át.