A német Spiegel beszámolója szerint különleges eljárásban részesíti mostantól Németország a Szíriából érkezett menekülteket a sorsuk mielőbbi rendezése érdekében. A német sajtóhírre hivatkozó MTI-tudósítás szerint a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) nem alkalmazza az úgynevezett dublini rendeletet a Szíriából érkezettek esetében, azaz – bár megtehetné – nem küldi vissza a menekülteket abba az EU-s országba, ahol beléptek az unió területére.
A súlyos polgárháborúból érkező szíriaiak körében csaknem 100 százalékos az elfogadott kérelmek aránya Németországban, és a BAMF eddig sem igen küldött vissza szíreket más EU-s országba. Németország fél év alatt 44 ezer szír menekültet regisztrált, és ebből 131-et küldött csak vissza.
A dublini rendelet az európai menekültpolitika egyik központi eleme. Ennek értelmében minden tagállam, ahol egy migráns menekültjogot kér, megteheti, hogy a kérelmezőt visszaküldi abba az uniós tagállamba, ahol belépett az EU-ba. A magyar kormány ennek kockázatára hivatkozva kezdett éles menekültellenes kampányba – valójában viszont a szíriai menekültekkel kapcsolatos német döntés előtt sem volt tömeges visszaküldés, idén július közepéig az összes EU-tagállamból összesen 780 embert küldtek vissza Magyarországra.
Angela Merkel eközben bírálta az EU azon országait, akik egyáltalán nem akarják kivenni a részüket a probléma megoldásából.
Ez nem az az EU, amelyet szeretnénk
- idézte a kancellárt online kiadásában a Bild című lap, amely szerint Angela Merkel élesen bírálta, hogy a tagországok nem működnek együtt a válság kezelésében.
A németországi helyzetről elmondta: nem szabad senkit azzal hitegetni, hogy Németországban maradhat akkor is, ha nem éri üldöztetés a hazájában, mert így "nem tudunk segíteni azoknak, akik védelemre szorulnak".
A kancellár szerint Németországban mindenki teljes erővel dolgozik a menedékhelyzet megoldásán. A menedékkérőket télen is lakható szállásokon kell elhelyezni, ezért nem lehet tovább "normál üzemmódban" dolgozni, és "néhány rendelkezést hatályon kívül kell helyezni" - mondta Angela Merkel.
Az osztrák kancellár is bírálta azokat az uniós tagállamokat, amelyek a menekültelosztási kvóta ellen foglaltak állást, név szerint említve Csehországot, Lengyelországot és a balti államokat. De ez ellen volt egyébként Magyarország is.
Gerald Klug védelmi miniszter bejelentette, hogy a hadsereg további ötszáz emberrel vesz részt az ezt célzó erőfeszítésekben. A katonák az emberek szállításában és a táborok építésében segédkeznek majd. A tárcavezető azt nem erősítette meg, hogy a hadsereg a határvédelemben is részt venne.
Az osztrák képviselők arról a törvényről egyeztetnek majd, amely lehetővé teszi, hogy a tartományok helyett a kormány jelölje ki a szükségszállásokat. A kormányjavaslat szerint az állam a menekültek befogadására olyan ingatlanokat bocsáthat rendelkezésre, amelyek felett maga rendelkezik.
A legfrissebb adatok szerint Ausztriában az év első hat hónapjában több mint 28 ezer menekültkérelmet nyújtottak be, ezekből hatezret pozitívan bíráltak el. Naponta háromszáz menedékkérő érkezik Ausztriába.
A katonaság bevetéséről elmélkedett Milos Zeman cseh köztársasági elnök kedden Prágában, amikor fogadta a cseh nagyköveteket. "szükség lenne egy közös európai hadseregre".
Határozott véleményem, hogy az Európai Uniónak az eddigieknél jobban kell védenie határait
szögezte le az elnök.
Csehország az elnök szerint segítséget ajánlott fel mind Olaszországnak, mind Görögországnak a schengeni határok védelméhez, de egyik ország sem reagált a megkeresésre. Zeman szerint ezért szükség van arra, hogy a Cseh Köztársaság már a határain feltartóztassa az illegális bevándorlókat, s meg kell találni ennek a leghatékonyabb módját.
"Más országok is mérlegelnek hasonló intézkedéseket, némelyek meg kerítéseket építenek. Én személyesen a berlini fallal való tapasztalataim alapján bizonyos ellenszenvvel viseltetek a kerítések és a falak iránt" - szögezte le az államfő. "Szerbiában már úgyis felvásárolták az összes pléhvágó ollót" - jegyezte meg Zeman mosolyogva.