Szárazföldi erejét is bevetette Törökország Irak északi részén, a lényegében önállóan működő kurd területen. Ankara a Kurd Munkapárt (PKK) Irakba visszahúzódott erőit akarja felmorzsolni. A török katonai források szerint a különleges egységek két zászlóalját küldik Irakba.
A helyzet így tovább bonyolódik, hiszen az iraki Kurdisztán a legfontosabb ellenálló erőt adja az Iszlám Állammal szemben, amelynek megerősödését Törökország is aggódva figyeli. Szíriában mind az Iszlám Állam, mind Bassar Aszad erői ellen szükségesnek tartaná a fellépést Ankara, amely azonban attól is tart, hogy a kurdok növekvő önállósodása Irakban – vagy esetleg később Szíriában – lendületet adhat a 78 milliós Törökország ötödét adó kurdok önállósodási törekvéseinek, amit a PKK fegyveres harcot felvállalva is képvisel.
A török vezetés azután döntött a szárazföldi beavatkozásról, hogy a PKK vasárnap bombamerénylettel megölt 16 török katonát az ország keleti részén. Igaz, a PKK ezt arra válaszul tette, hogy a török légierő megátmadta több bázisát Észak-Irakban.
A PKK kedden 14 török rendőrt ölt meg az örmény-török határ közelében egy busz elleni bombamerényletben. A támadást távirányítással hajtották végre, az út szélén elrejtett bomba felrobbantásával.
Az EU aggodalmát fejezte ki a Törökországon belül növekvő feszültség miatt. Brüsszel elítélte a PKK terrorakcióit is. Az EU biztonsági és külpolitikai főképviselője, Federica Mogherini szerint Ankarának és a PKK-nak mielőbb le kellene ülnie tárgyalni a helyzet normalizálásáról.
A harcok minden bizonnyal nem fogják enyhíteni a menekültáradatot. Nem feltétlenül azért, mert Irakból fognak megindulni a kurdok – hiszen ehhez Törökországon át kellene menniük, ahová az iraki kurdok nem feltétlenül mennének – hanem, mert a Szíriából Törökországba menekült kurdok fognak újabb érvet találni arra, hogy tovább induljanak.