Az ENSZ szerint legalább 7962 halottja van a kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusnak, tavaly április óta. Az ENSZ Emberi Jogi Hivatala azonban közölte, hogy a jelentéssel szemben a valós szám jóval magasabb is lehet. A sebesültek számát 17 ezerre becsülik. Ebben a katonai, félkatonai és a civil áldozatok is benne vannak – írta az Unian.

Egyelőre azonban lehetetlennek tűnik megbízható adatot közölni a halottak számáról. Oroszország továbbra is tagadja, hogy katonái részt vennének a donyecki és luganszki szeparatistákat támogató katonai akciókban. Beszédes azonban, hogy Vlagyimir Putyin korábban a békebeli katonai veszteségek titkosításáról döntött.

Nehezen követhető az áldozatok száma azért is, mert a konfliktus elején a Nyugat-Ukrajnából érkezett önkéntesek regisztrálása nem volt pontos, így azok, akik közülük estek el – elsősorban a donyecki repülőtérért folyt, az ukrán erők számára kudarccal végződött harcokban – sokszor a mai napig eltűntnek számítanak.

Az ENSZ emberi jogi biztosa, Zeid Raad al-Huszein szerint az elmúlt három hónapban is voltak halálos áldozatok, a februárban kötött minszki tűzszüneti megállapodásnak tehát mind ez idáig nem sikerült érvényt szerezni.

Az ENSZ jelentés a kelet-ukrajnai humanitárius helyzet rosszabbodásáért a szeparatistákat támogató Moszkvát teszi felelőssé. Az emberi jogi biztos kifogásolta azt is, hogy Oroszország az ukrán hatóságok megkerüllésével küld humanitárius konvojokat Kelet-Ukrajnába, ám a kamionok tartalmát nem vizsgálhatja meg külső ellenőrző szerv.