A Vértanú Joga néven hétfőn indított hadjárat a fegyveres erők szerint addig fog tartani, amíg terroristák vannak jelen a Sínai-félszigeten.  A hadsereg szóvivőjének Facebook-oldalán megjelent adatok szerint a harcokban százával "perzselik fel" a szélsőségesek búvóhelyeit, és hatalmas mennyiségű fegyvert, robbanóanyagot és merényletek végrehajtásához használt járművet semmisítenek meg.

A "környék megtisztításáért" indított katonai akció részeként a hadsereg körbezárta a régiót, így akadályozva meg, hogy a terroristák utánpótlást kapjanak vagy elmeneküljenek.

A fegyveres erők által készített videofelvételt, amelyen a bevetésből kiemelt jelenetek mellett fegyveresek homokban heverő, vérbefagyott holttestei is láthatóak, rendszeresen leadják az egyiptomi tévécsatornák is.

Az Iszlám Állam tavaly novemberben jelent meg Egyiptomban. Ekkor egyiptom egyik legveszélyesebb terrorcsoportja, az Anszár Beit al-Makdisz hűségnyilatkozatot tett a terrorhálózat vezetőjének, Abu Bakr al-Bagdádinak. Azóta sivatagi régiót katonai övezetté nyilvánították, a településeken estétől reggelig kijárási tilalom van érvényben, akadozik az áramellátás, és a biztonsági intézkedések velejárója a helyi telekommunikációs hálózat rendszeres zavarása is.

Mivel Kairó szerint a szomszédos Gázai övezet a dzsihadisták utánpótlásának egyik fő forrása, a hadsereg a határ mentén több ezer család kilakoltatásával járó biztonsági övezetet hozott létre, és egymás után semmisíti meg a határvonal alatt épült csempészalagutakat, amik száma akár 1600 is lehet a 14 kilométeres szakaszon.

Az időközben Vilájat Színáa (Sínai Tartomány) néven működő dzsihadista milícia az állandó katonai jelenlét és számos terrorellenes  hadművelet ellenére rendszeresen hajt végre pontosan összehangolt, pusztító támadásokat a fegyveres erők tagjai ellen, és gyakran végeznek ki árulással vádolt helyi lakosokat is.

A fegyveresek utánpótlása a Gázai övezettől való elszigetelés ellenére a jelek szerint zavartalan. Júliusban órákra sikeresen elfoglalták Seik Zuveid település központját, és az általuk ezzel egy időben, több helyszínen végrehajtott támadások során látható volt, hogy továbbra is hatalmas és korszerű fegyverarzenállal rendelkeznek.

A dzsihadisták sikertelen kiszorítását egyes szakértők azzal magyarázzák, hogy a gerillaharcot folytató szélsőségesek könnyebben mozognak a kietlen és nehezen ellenőrizhető sivatagi területen, mint a fegyveres erők, mivel ez utóbbiak tagjai legtöbbször nem rendelkeznek helyismerettel. Ugyancsak nehezíti a helyzetet, hogy a központi kormánnyal hagyományosan rossz viszonyban lévő, a területen élő beduinok közül sokan csatlakoztak a terroristákhoz.