A norvég zöldek menekülteket telepítenének a világ egyik legelhagyatottabb vidékére, a Spitzbergákra, ahol jelenleg 2600 ember és 3000 jegesmedve él.
Az Independent szerint a zöldek úgy vélik, a szigetvilág munkaerőpiacát fellendítenék a a beérkező menekültek. A Spitzbergák (norvég nevén Svalbard) szigetcsoport a Jeges-tengerben, körülbelül félúton Norvégia és az Északi-sarkpont között. Ez Norvégia legészakibb területe, a szigetek közül három lakott. A szigetek területének 60 százalékát gleccserek és hómezők borítják. A fővárosban, Longyearbyenben április 20-tól augusztus 23-ig süt a nap, de október 26-tól február 15-ig teljes a sötétség.
A párt felkérte a Spitzbergák kormányzóját, nézzen utána, jogilag megoldható-e a felvetés. Potenciális akadály, hogy a szigetcsoport a schengeni határokon kívül van, így nem magától értetődő az odautazás lehetősége. (A húszas években hatályba lépett Svalbardi Egyezmény alapján a Spitzbergák területe Norvégiához tartozik, de a norvég szuverenitás korlátozott: minden aláíró fél számára lehetővé teszi a gazdasági tevékenységet az egyezmény az erőforrások kiaknázását.)
Sok helyi lakos szénbányákban dolgozik, de munkahelyük nem atombiztos, az állami tulajdonú Store Norske másfél hete jelentette be, hogy 150 munkavállalótól megválna a 250-ből (vagyis eddig a lakosság 10 százalékát ők foglalkoztatták). A szigetek lakói közül 1700-an norvégok. A legtöbb nem itt élő norvég orosz (500 fő), mivel Oroszországnak is saját szénbányái vannak a szigetcsoporton. A kilencvenes évek közepén még több mint kétszer ennyi orosz élt a Spitzbergákon.
A zöldek szerint egy befogadóállomás építése biztosabb munkát jelentene, amellett, hogy „teljesítené az ország erkölcsi kötelességét a migránsok felé”.
A munkahelyek teremtése pozitív mellékhatása valaminek, ami sokkal fontosabb a szénbányászatnál. Ebben az európai helyzetben megmérettetnek az értékeink és etikai mércénk.
– mondta Espen Klungseth Rotevatn, a Spitzbergák zöldjeinek vezetője a Vårt Land helyi újságnak. Érdekes módon korábban is felmerült már az ötlet, akkor a menekültellenes Haladás Párt egyik tagja vetette fel, hogy Norvégia 10 ezer migránst küldhetne a szigetekre. De később ő maga is visszavonta mondta a felvetést azzal, hogy csak azt akarta szemléltetni, milyen kevés hely van az országban.
A szigetcsoport jobboldali politikusok révén felmerült, mint helyszín függőségben szenvedők és bűnözők zárt táborának.
Szíria ugyan nem írta alá a Svalbardi Egyezményt, de Afganisztán az aláírók között van, az onnan menekülők ügyét a zöldek szerint ez elősegíthetné. Norvégia korábban egy másik jogi ügyeskedéssel is bekerült a hírekbe: két hete írtunk arról, hogy szír menekültek tucatjai biciklin léptek be az északi sarkkörön lévő orosz-norvég határon keresztül a schengeni övezetbe, mert gyalog és (papírok nélkül) más autójában is tiltaná belépésüket a határátkelő szabályai szerint.