• Amerika messze van Szíriától. Ezt tényleg fontos, mert hosszú távon minél messzebb telepszik le egy menekült, annál nehezebben telepíthető vissza a konfliktus vége után hazájába.
• Jogilag nem kötelezi semmi az Egyesült Államokat arra, hogy szír menekülteket fogadjon be (hacsak nem Amerika területén folyamodnak menekültstátuszért, akkor ugyanis tilos őket visszaküldeni, mielőtt elbírálnák az ügyüket). Ez persze súlyos erkölcsi kérdéseket is felvet Amerika szerepét ismerve a szíriai konfliktusban, de most nem moralizálunk, hanem elmagyarázzuk, hogy lehet, hogy viszonylag kevés menekültet fogadnak be.
• Az amerikai külügyminisztérium azt mondja, megtesznek, amit tudnak, de a nehézkesen döcögő átvilágítások miatt másfél-két évig vár az átlagos szír menedékkérő, mire elbírálják a kérelmét.

„Az elnök világossá tette, hogy szeretné, hogy az Egyesült Államok, melynek mindig vezető szerepe volt a humanitárius és menekültügyi kérdésekben, képes legyen megtenni, amit csak tud. Eltökéltek vagyunk a befogadott menekültek számának növelésére, vizsgáljuk, mekkora számot tudnánk kezelni a szíriai és európai migrációs válság kapcsán” – fejtette ki a külügyminisztérium.

Az Egyesült Államok 2011-ben (a szíriai konfliktus kitörésének évében) 20, 2012-ben és 2013-ban 41 illetve 45, 2014-ben 249, 2015-ben 1229 szír menedékkérőt fogadott be. Ez összesen kevesebb, mint 1600 menekült, míg az ENSZ tízszer ennyi menedékkérő nevét terjesztette elő 2011 óta amerikai áttelepítésre. Október 1-ig, a pénzügyi év végéig összesen várhatóan 1800 lesz a befogadott szír menekültek száma. Összehasonlításképpen az International Rescue Committee (Nemzetközi Menekültügyi Bizottság) 65 ezer szíriai menekült befogadására szólította fel az Egyesült Államokat 2016 végéig.

A 10 ezer főt az Egyesült Államok 75 ezer főnél meghúzott éves menekültkvótájából hasítják ki a CNN szerint, melyet válság esetén Obama elnök megemelhet. Szenátusi források szerint John Kerry keresi a módját, hogy a keretet növeljék. Egyes források úgy tudják, akár 30 ezerrel is megpróbálhatják megnövelni a kvótát a vészhelyzetre hivatkozva. De csak a 2016 végéig ígért 10 ezer menekült máris azt jelenti, hogy havonta négyszer annyi menekültet kell befogadniuk az amerikaiaknak, mint idén nyáron összesen.

Buktak már le al-kaidás menekültek Amerikában

Az amerikai külügyminisztérium szóvivője emlékeztetett, a kvóták mellett a biztonsági szempontokat is figyelembe kell venniük, „különösen, amikor a világ e részeiből hozunk be embereket, a megfelelő eljárásokkal kell garantálni, hogy biztonságosan csináljuk”. A kongresszusban elsősorban republikánus képviselők adtak hangot félelmüknek, hogy szélsőségesek, akár Iszlám Állam-szimpatizánsok is megpróbálhatnak menekültként Amerikába jutni, hogy utána belülről támadják az Egyesült Államokat. A Washington Post emlékeztet: 2009-ben két Kentuckyban élő menekültről derült ki, hogy kötődnek az al-Kaidához.

Egy háttérbeszélgetésen egy külügyminisztériumi vezető azt is kiemelte, hogy az áttelepítés egyik célja, hogy a konfliktus végén visszaköltözhessenek az elmenekülők. „Ha ilyen távol helyezik el őket, ez kimondottan nehéz” – mondta.

Bár az elmúlt három évben befogatott 70-70 ezer menekülttel az Egyesült Államok kiemelkedően befogadó országnak számít, kimondottan a szírek tekintetében messze Európa mögött kullog Amerika. Ugyan az ENSZ biztonságosan áttelepíthetőnek vélt menedékkérők nevét terjeszti elő, az Egyesült Államok átlagosan másfél-két évig vizsgálja a szíriai jelöltek hátterét, ami a belbiztonsági minisztérium és a bevándorlási hivatal erőforrásait is próbára teszi. Hasonló a helyzet, mint az irakiak esetében: a háború alatt az Egyesült Államokat segítő irakiaknak Amerika a csapatok kivonása után 20 ezer soron kívüli bevándorlóvízumot ítélt meg papíron. De ennek egy törtrészét kapták meg a gyakorlatban, 2011-ben 392-t, és 2013-ban is csak hatezret osztottak ki.

Megpróbáljuk kiválogatni

Jon B. Alterman, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának közel-keleti programigazgatója „komoly hírszerzési problémáról” beszélt, melyben a szükséges háttér-információk összegyűjtése sok esetben lehetetlen. „Hogy világítson át az állam embereket, ha nincs egy együttműködő kormány a túloldalon, aki segítene ebben? Terrorelhárítási szemszögből nézve ez egy hatalmas akadály.”

James Clapper amerikai nemzeti hírszerzési igazgató szerint „bibliai méreteket öltő tragédiával” áll szemben a világ, és a válságban lehetőséget láthatnak terrorista csoportok, hogy ügynökeiket menekültként juttassák külföldre.

Megpróbáljuk kiválogatni azokat, akik hazudnak, bűnözők vagy potenciális terroristák.

– magyarázta egy külügyminisztériumi vezető.

Az amerikai kormány a szíriai konfliktus kezdete óta 4,1 milliárd dollárt költött humanitárius segélynyújtásra. Ebből nemcsak menekültekre küldtek, így például Libanonnak, Törökországnak és Jordániának is jutott a pénzből, épp azzal a céllal, hogy a menekültek a konfliktushoz közel találjanak menedéket.

Az Egyesült Államok a vietnami háború vége felé fogadta be a legtöbb menekültet, évi 150-200 ezret. Bár sokan ellenezték a vietnamiak áttelepítését, hosszú távon sikeresnek bizonyult beilleszkedésük. A 2001. szeptember 11-ei terrortámadás okozta visszaesés után néhány évvel indult újra a menekültek befogadása Amerikában, bár kisebb léptékben.

A második világháborút követően 400 ezer kelet-európai, Castro hatalomra kerülése után pedig 650 ezer kubai telepedett át Amerikába. Zöld kártyát (azaz határozatlan időre szóló tartózkodási és munkavállalási engedélyt, melynek birtokában öt év múlva állampolgárságért is lehet folyamodni) évente körülbelül egymillió ember kap. Legtöbbjük amerikai állampolgár vagy zöld kártyával rendelkező családtagja, 16 százalékuk munkahelye révén jut hozzá. 12 százalékuk korábbi menedékkérő vagy menekült.