Győzött a Sziriza a görögországi parlamenti választáson az eddig összesített szavazatok alapján. A jobboldali Új Demokrácia már el is ismerte a vereséget, de Alekszisz Ciprasz volt kormányfő nem tud egyedül kormányt alakítani, újra a korábbi koalíciós partnerével szövetkezhet. Ciprasz attól sem lehet boldog, hogy fájdalmas intézkedéseket kell végrehajtania.
Véget ért a szavazás a görögországi választásokon, az eddig kormányzó baloldali Sziriza párt legyőzte a jobboldalt vezető Új Demokráciát.
A közvélemény-kutatások és az exit pollok még szoros eredményt mutatták, eszerint az Alekszisz Ciprasz volt kormányfő által vezetett radikális baloldali Sziriza 30-34, a Vangelisz Meimarakisz által vezetett jobboldali Új Demokrácia pedig 28,5-32,5 százalékos szavazati arányra számíthatott, de a Sziriza simán győzött - írta a BBC.
Az Új Demokrácia már el is ismerte vereségét, Vangelisz Meimarakisz gratulált Ciprasznak a győzelemhez.
Alekszis Ciprasz késő este a Reuters tudósítása szerint azt mondta, hogy
Görögország ma az ellenállás és a méltóság szinonimája lett, és a harc újabb négy évig folytatódik.
Ciprasz szerint sok nehézségük volt, de most "szilárd talajra" érkeztek. "Ez nem a Sziriza győzelme, ez az országunk népének a győzelme" - jelentette ki az Athénban összegyűlt szimpatizánsai előtt.
A nem végleges, 99,4 százalékos feldolgozottság utáni eredmény szerint a Sziriza és az Új Demokrácia mellett hat párt jut be a parlamentbe. A többieknek nem sikerült megugrani a 3 százalékos küszöböt
A Szirizát nemrég az Athénnak szánt 86 milliárd eurós újabb uniós mentőcsomag feltételei miatt elhagyó képviselők közelmúltban alapított pártja, a Népi Egység nem érte el a bejutási küszöböt.
A távolmaradás kimondottan magas, 43,5 százalékos volt, pedig Görögországban a választási részvétel hagyományosan magas szokott lenni. Januárban a szavazásra jogosultaknak 36,4 százaléka nem élt jogával, azaz a részvétel akkor 63,3 százalékos volt, most pedig csak 56,5 százalék.
Az abszolút többség megszerzéséhez a 300 tagú görög parlamentben legalább 151 mandátumot kell megszerezni. A Szirizának a számítások szerint 145 mandátuma lesz a parlamentben. Ciprasz tehát nem tud egyedül kormányozni, koalíciós partner után kell nézni. Ciprasz és Memarakisz is elutasította korábban a nagykoalíció lehetőségét.
Ciprasz a Guardian szerint már meg is egyezett a Független Görögök pártjával, amelyik ismét hajlandó a koalícióra. Ciprasz és Panosz Kammenosz már közösen ki is állt a nyilvánosság elé, és bejelentették, hogy háétfőn megkezdik a kormányalakítási tárgyalásokat. Ez azt jelenti, hogy a következő négy évben újra ez a koalíció irányítja Görögországot. Ciprasz annak örülhet egyedül, hogy a pártbeli kritikusai nélkül folytathatja a kormányzást.
Az előző választást nem is olyan rég, az idén januárban tartották. A görög választók akkor földrengésszerű változást idéztek elő a politikában. Az országot évtizedek óta felváltva irányító jobboldali Új Demokrácia, illetve baloldali PASZOK helyett egy radikális, olykor szélsőbalos elképzeléseiről ismert pártra, a Szirizára szavaztak a legtöbben. A Sziriza 36,3, az Új Demokrácia 27,8 százalékot kapott.
Alekszis Ciprasz a Független Görögök nevű jobboldali párttal összefogva kormányt alakított, és megkezdődhetett a hónapokig véget nem érő tárgyalássorozat az uniós és IMF-es vezetőkkel a görög mentőcsomagról. A végeredményt ismerjük: viták, üzengetések, asztalborogatások, válságtanácsok, pénzügyminiszter-váltás és népszavazás után Görögország majd 86 milliárd eurós mentőcsomagot kapott, és bent maradhatott az eurózónában. Cserébe viszont elég fájdalmas intézkedésekből álló reformokat kell végrehajtani a következő években (áfaemelés, nyugdíjkorhatár-emelés például).
A mentőcsomag miatt szakadt a koalíció, sőt a Szirizából is kilépett egy csoport. Ciprasz lehetetlen helyzetbe került, és a következő évek kiszámíthatói huzavonái helyett kockáztatott: lemondott a kormányfői posztról. Mivel a Sziriza még augusztus elején is vezette a közvélemény-kutatásokat, Ciprasz okkal számíthatott arra, hogy megerősödve kerül ki a csatából, és újra felhatalmazást kap a kormányalakításra.
Mint írtuk, bárki is alakíthat kormányt, a következő kormányfő népszerűtlen lépések előtt áll, ráadásul mozgástere eléggé szűkös. Csupán arról dönthet, hogy csökkenti a szükséges pénzügyi reformok negatív hatásait, és hogyan oldja meg az országba érkező több százezer menekült ellátását.