A berlini városvezetés üresen álló lakásokat és irodaépületeket sajátít ki a német fővárosba érkezett menekültek elhelyezésére. Ezek között luxuslakások is lehetnek. A város az igénybe vett ingatlanokért jelentős kártérítést fog fizetni a tulajdonosoknak, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

A berlini szenátus már több nagyobb ingatlan kisajátított, hogy a menekültek gyors vagy tartós elhelyezését megoldja. A kreuzbergi kerület zöldpárti vezetése például szerdán azt javasolta, hogy a menekültek számára adják át a Riehmers Hofgarten nevű historikus épületegyüttesben lévő üres luxuslakásokat is.

Az egymással udvarokkal összekötött, 20 házból álló épülettömbben a lakások mellett irodák, galériák, orvosi rendelők és három mozi is található, a lakások egy részét turistáknak adják ki. Az épület tulajdonosa tiltakozott a javaslat ellen. Állítása szerint a lakások egy része azért üres, mert fel kell őket újítani, illetve az épület tetejét is renoválni kell. A javaslat végül kései időpontban került a berlini szenátus napirendjére, így az előterjesztésről egy másik ülésen döntenek majd.  

A berlini lakástulajdonosok egyesülete szerint a fővárosban spekulatív okokból 5000 lakás is üresen állhat. A Zöldek szerint a közelgő tél miatt tömegek maradhatnak fedél nélkül a német fővárosban, ezért a menekültek elhelyezésénél nem lehetnek tabuk.

A berlini városvezetés vezetés korábban már egy bank üres irodaépületét is a menekültek elhelyezésére különítette el, kisajátították a svéd energetikai cég, a Vattenfall-konszern hétemeletes, üres irodaházát, a német Telekom egyik korábbi telephelyét és egy sportcentrumot is. 

Bármennyi üres lakás és terület is van, egyelőre senki nem tudja, elég lesz-e ez. Szeptember eleje óta 9210 menedékkérő érkezett Berlinbe. Volt, amikor egy nap leforgása alatt vonatokkal több mint ezer ember érkezett, akiknek az elhelyezéséről gondoskodni kellett. Michael Müller, Berlin szociáldemokrata polgármestere azt mondta: "több területen elérkeztünk a lehetőségeink és a kapacitásaink határára". 

Az üres épületek és lakások tulajdonosai a lakásokért a szokásos bérleti díjat kapnák meg. A FAZ információi szerint ugyanakkor a szenátus egy központi fekvésű, menekülteknek szánt ingatlanért négyzetméterenként 16 eurót fizet a tulajdonosnak, ami a duplája a szokásos, rezsi nélküli bérleti díjnak. A 2000 négyzetméteres hasznos területű ingatlanban 150 menekültet akarnak elhelyezni. Ezért a város évi 360 ezer eurót (kb 111 millió forint) fizet. A berlini adófizetők egyesülete attól tart, a város a szükséghelyzet miatt sutba vágja a takarékosságot, az ingatlantulajdonosok egy része pedig indokolatlanul magas bevételre tehet szert az adófizetők pénzéből.