A német kormány azt tervezi, hogy a szíreket a menekültügyi eljárás lefolytatása nélkül is befogadnák Németország, értesült a Spiegel. A szírek három évig kapnának menekültstátuszt az országban, de a családtagjaikat, rokonaikat nem telepíthetnék át magukhoz Németországba. 

Ezzel a lépéssel elsősorban a menekültügyi hivatalt akarják tehermentesíteni, ami már mostanra 280 ezer menekült ügyének elbírálásával maradt le. A hivatal feladata innentől elsősorban az lenne, hogy gyorsított eljárással utasítsa ki az országból a csak a szegénység és munkanélküliség elől menekülő, főként balkáni menekülteket. 

A belügyminisztérium szombaton cáfolta a Spiegel értesüléseit, de Stephan Mayer, a törvényhozás alsóháza, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának belügyi kérdésekért felelős vezető szakpolitikusa viszont közvetve megerősítette azt. A parlamenti képviselő a Der Spiegelnek azt mondta: nem biztos abban, hogy a tervezett intézkedés nem lesz egy újabb "rossz ösztönző". A Németországba vezető útra csábító újabb jelzés, és az is kérdéses, hogy miként lehet korlátozni a családegyesítést.

Kérdéses egy ilyen javaslat sorsa amiatt is, hogy egy pénteken közzétett becslés szerint az országba érkezett menekültek közül a magukat szírnek vallók 30 százaléka valójában nem is szír. Az érkező menekültek többségénél általában semmilyen papír nincs, így nem könnyű igazolni, ki érkezett valóban a polgárháború sújtotta Szíriából.  

Stephan Mayer a Die Weltnek is nyilatkozott. Ott azt mondta, minél hamarabb be kell vezetni egy olyan új szabályt, hogy a rendőrök már a határról visszafordíthassák azokat, akiknek nyilvánvalóan nincs esélyük a menekültstátus megszerzésére. A politikus hangsúlyozta: "egyértelmű jelét" kell adni annak, hogy Németország nem tud mindenkit befogadni. Ilyen jelzés volna a szövetségi rendőrség felhatalmazása arra, hogy megtagadják a belépést például abban az esetben, ha a belépésre jelentkező ember biztonságos országból származik. A Die Welt szerint a kormány egyelőre elutasítja ezt a kezdeményezést.

Nemcsak a konzervatívok soraiban, hanem a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) belügyi szakpolitikusai között is vannak, akik szerint többet kell tenni a folyamatok megfékezéséért. "Meglehet, hogy újabb korlátozó intézkedésre lesz szükség" - fogalmazott Roger Lewentz, Rajna-vidék-Pfalz tartomány belügyminisztere, a belügyminiszteri konferencia SPD-s elnöke. Szerinte a határellenőrzés visszaállítása ugyan "jó tett" a tartományoknak, de az utóbbi napokban ismét emelkedik az újonnan érkező menedékkérők száma.

A szövetségi belügyminisztérium adatai alapján a szeptember 13-án bevezetett határellenőrzés után egy időre valóban mérséklődött a menekülthullám, de az utóbbi napokban ismét fölerősödött az áradat. A tartományok Berlinnek küldött jelentései szerint hétfőn csaknem 8500, kedden 6700, szerdán 7800 menedékkérő érkezett.

Németország és Ausztria szeptember 5-én állapodott meg arról, hogy beengedik a Magyarországon rekedt menekülteket. Azóta azonban Ausztria sokkal több embert engedett át, mint az a 7 ezer fő, amelynek átvételéről Berlin megállapodott Béccsel. Az osztrák kormány "eltávolodik a Németországgal egyeztetett irányvonaltól" - áll a tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyminiszter egy telefonkonferenciájáról készült jegyzőkönyvben. 

A nenekültek száma egyelőre nem fog csökkenni. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) adatai szerint az Afganisztánból naponta útnak induló emberek száma 2000 és 4000 között van. Egy belügyminisztériumi dokumentum szerint hamarosan még többen lehetnek. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség Kabulban dolgozó összekötő csoportjának információi alapján ugyanis az afgán kormány kiállított egymillió olyan útlevelet, amelyekkel meg lehet indulni Európa felé Iránon és Törökországon keresztül.

Thomas Oppermann, a Bundestag SPD-frakciójának vezetője csütörtökön egy parlamenti vitában kiemelte: pártja nyitott a befogadandó menekültek korlátozására irányuló, kontingenseken alapuló megoldásra, amelyet Thomas de Maiziere belügyminiszter vetett fel. Maziere szerint Németországnak az EU-n belül egy kötött, de "nagyvonalú kontingenst" kellene meghatároznia az üldöztetés elől menekülők felvételére. Így lehet csak biztosítani azt, hogy Európa csak annyi menekültet fogadjon be, amennyit tartósan el tud látni. Ha azonban több ember már nem fér be a kontingesbe, de Maziere szerint a politikai üldözötteket is vissza kell küldeni a hazájukhoz közeli régiókba. Ott kell garantálni, hogy biztonságban éljenek. 

Thomas Oppermann szerint nem rossz gondolat a belügyminiszter elképzelése, és egyetértett ezzel a frakció belpolitikai szóvivője, Burkhard Lischka is. Ő a Die Weltnek azt mondta: a befogadási kapacitásnak akkor is van határa, ha minden erőnket beleadva dolgozunk a menedékkérők befogadásán. Ha a folyamatok dinamikája változatlan marad, hamarosan fel kell tennünk a kérdést, hogy elértük-e ezt a pontot - mondta a szociáldemokrata képviselő.