A német kormány kidolgozta azt a törvénycsomagot, ami a menekültválság kezelése érdekében a menekültügyi és egyéb törvényeket módosítaná. A törvénycsomagról már ezen a héten tárgyalhat a szövetségi parlament, és várhatóan novembere elsejétől léphtenek életbe a változtatások, írja a Spiegel.
Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina után Albániát, Koszovót és Montenegrót is biztonságos országnak minősítik a menedékjogi eljárások rövidre zárása érdekében. Az innen érkezők 100 százalékát már most sem ismerik el menekültnek Németországban.
(Tehát nem arról van szó, hogy ezeket az országokat biztonságos harmadik országnak ismerik el, mint amire a magyar kormány hozott törvényt. Azaz a németek szíreket, afgánokat nem küldenek vissza a balkáni országokba. Hanem csak a balkáni országok állampolgárait nem ismerik el menekültnek, ahogy eddig sem.)
A balkáni országokból érkezők a jövőben maximum 6 hónapig maradhatnak a befogadóállomásokon. A balkáni országok állampolgárai legálisan csak akkor utazhatnának be Németországba, ha be tudnak mutatni Németországba érvényes munkaszerződést vagy tanulmányi szerződést, és ha erről a hazájuk is igazolást állít ki.
Akik nem háborús menekültek, csak gazdasági okokból érkeztek Németországba, azokat az eddigieknél gyorsabban fogják kiutasítani. A kiutasítási eljárásokat három hónap alatt le kell folytatni. Akik már egyszer kivonták magukat a kitoloncolás alól, azoknak a jövőben nem jelentik be előre hazaszállításuk időpontját, hogy ne tudjanak elbújni.
A menekültek a jövőben amit lehet, természetbeni ellátások formájában kapnak meg, a minimálisra akarják csökkenteni a pénzkifizetést. Ha mégis pénzt adnak nekik, az nem lehet több egy hónapnyi összegnél. Akiknél már jogerősen elutasították a menedékkérelmet és a kiutasításukról is határozat született, de a hazautaztatásukra kijelölt időpontban nem jelentek meg, azoknál megszüntetik az ellátásokat. Csak szállást, élelmet és tisztálkodószereket kapnak a befogadóállomáson addig az időpontig, amíg egy következő alkalommal vissza nem tudják vinni őket a hazájukba. Ez azokra is vonatkozik, akiknek majd az eurós kvótarendszer alapján egy másik országban jelölik ki a tartózkodási helyét.
Németország 150 ezer új helyet akar létesíteni a menekültek elhelyezésére. A folyamat gyorsítása érdekében lazítanak az építésügyi előírásokon.
A befogadott menekülteknek amilyen gyorsan csak lehet, be kell illeszkedniük a társadalomba és a munkaerőpiacra. Az integrációs tanfolyamokat ezért ki kell terjeszteni azokra a menedékkérőkre és befogadottakra, akiknek láthatóan jó lehetősége van a beilleszkedésre. A menedékkérők és a befogadottak közül a szakmunkások három hónap után ideiglenes munkaválallási engedélyt kaphatnak. A képzetleneknél az ideiglenes munkavállaás csak 15 hónap után engedélyezhető.
A menekültek ellátásának, elhelyezésének és orvosi ellátásának költségeit a tartományoknak kell állnia, de ehhez támogatást ad a szövetségi kormány. Az össztámogatást az eddigi 1-ről 2 milliárd euróra emelik. 2016-tól menekültenként havi 670 euró támogatást ad Berlin a tartományoknak a regisztrálástól a menekültügyi eljárás lezárásáig tartó időszakra. 2016-ban ez összességében 2,68 milliárd eurót tesz ki és 800 ezer menekült menekültügyi eljárásának több hónapos időtartamára elegendő. A szövetségi kormány emellett 2016-2019 között további 500-500 millió eurót szán szociális lakásépítésre, a kísérő nélkül érkezett kiskorú menekültek ellátására pedig 350 millió eurót évente.