Három négy hónapig tarthatnak az orosz légierő katonai akciói Szíriában – idézte a Reuters az orosz parlament külügyi bizottságának elnökét. Alekszej Puskov szerint a szerdán megindított légicsapások intenzívebbek is lesznek a következő időben.
Moszkva mindeddig tartózkodott attól, hogy megadja a légicsapás időtartamának várható hosszát. A mostani közlés figyelmeztetés is az Egyesült Államoknak, hogy ne próbálja meg megakadályozni az akciót.
A légicsapásokkal kapcsolatosan Washington is mind több kifogással él, noha hétfőn New Yorkban bizonyosan erről tárgyalt Barack Obama Vlagyimir Putyinnal. Az amerikai és az orosz elnök az ENSZ közgyűlés idejére szervezett tárgyalás előtt már két éve nem találkozott személyesen, és eredetileg Obama nem is tervezte, hogy elnökként még fogadja Putyint.
A washingtoni kifogások – bár Obama még nem szólalt meg, csak a külügyminiszter, John Kerry szólt kétségeiről – arról szólnak, hogy Moszkva nem az Iszlám Államot támadja, hanem azokat a lázadó erőket, amelyek közvetlenül fenyegetik a szíriai elnök erőit. Oroszország szerint Bassar Aszad támogatására szükség van, mert ő képviseli a legitim hatalmat Szíriában és nélküle nem lehetséges az IS legyőzése sem.
Nyugaton ugyanakkor Aszad mielőbbi eltávolítását szeretnék elérni, és ezzel párhuzamosan visszaszorítani az IS-t. Ugyanezt követeli Törökország és Szaúd-Arábia is. Utóbbi már szerdán követelte az orosz légicsapások leállítását.
Pénteken pedig a török külügyminisztérium jelentette ki ugyanezt. a két országgal és Katarral együtt az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia közös nyilatkozatot adott ki, amelyben aggodalmukat fejezték ki az orosz akciókkal kapcsolatban. A nyilatkozat szerint a légicspások iránya csupán elmélyíti a szíriai konfliktust – írta az AP.
Csütörtökön Hillary Clinton már nyíltan kritizálta Putyint az orosz elnök által űzött „veszélyes játékért”. A jövő évi elnökválasztásra a demokraták lehetséges elnökjelöltje szerint repülési tilalmat kellene életbe léptetni Szíria felett, és humanitárius folyosót létrehozni. Nem világos azonban, honnan hova vezetne a humanitárius folyosó.
A volt külügyminiszter ezzel egyértelműen a szerinte „cinikusan viselkedő” Putyint szeretné visszafogni attól, hogy „növelje az orosz jelenlétet Szíriában és a Közel-Keleten”. Igaz, a Fehér Ház szóvivője, Josh Ernest kedden úgy nyilatkozott, hogy Washington nem fontolgatja a repülési tilalom bevezetését. Ehhez elméletben az ENSZ BT jóváhagyása is kellene, Moszkva azonban a jelenlegi helyzetben minden bizonnyal megvétózná.
Oroszország mellett Irán tekinti szövetségesének Aszadot. Az orosz lenök New Yorkban a légicsapások előtt egy nappal az iráni elnökkel is egyeztetett.
Moszkva eddig visszautasította, hogy ne az IS-t támadná, Puskov azonban finomított az állásponton: „Bassar Aszad ellenfelei közel állnak az IS-hez.”
Kétségtelen, hogy szerdán és csütörtökön inkább Aszad pozícióit erősítő részben az an-Nuszra részben a Szabad Szíria Hadsereg (SFA) ellenőrzése alatt lévő területeket érintett. Előbbi az IS-ből szakadt ki, utóbbit azonban az Egyesült Államok egyértelműen támogatandó szövetségesének tekinti.
Az AP hírügynökség szerint a Pentagon ezért már azt fontolgatja, hogy védelmet nyújt az orosz légicsapások ellen az amerikaiak által kiképzett és felfegyverzett szíriai lázadó csoportok számára.
A Reuters értesülései szerint Aszad megerősítésére Irán is átdobott néhány száz katonát, akik szárazföldi akciókban is részt vesznek a szíriai elnök oldalán.
A pénteki beszámolók szerint ugyanakkor Moszkva már olyan területet is támadott, amelyek egyértelműen az IS ellenőrzése alatt állnak. A londoni székhelyű, Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőcsoportja (SOHR) szerint Raqqában, az IS fővárosaként működő településen 12 fegyveressel végeztek az orosz erők.
Az orosz védelmi minisztérium a térségben tizenkét pénteki támadásról számolt be. Eszerint Hama körül megsemmisítették az IS egyik parancsnoki bázisát, Aleppo környékén egy távközlési központot, így nehezebbé válik az IS kommunikációja, Idlibnél pedig egy fegvyerraktárt – idézte a Reuters, igaz, az orosz fél ugyanezeket már egy napja is közölte.
Az orosz légierő Szuhoj-34-es, Szuhoj-25-ös, Szuhoj-24M-es vadészgépekkel hajtotta végre a támadást.
Eközben Pénteken az orosz elnök Párizsba utazott, hogy megvitassa Francois Hollande francia elnökkel és Angela Merkel német kancellárral az ukrajnai helyzetet. A találkozók után a megbeszélések a „normandiai négyek” formációjában folytatódik tovább, ahol a három politikushoz csatlakozik az ukrán elnök is.
Elemzők szerint az orosz elnök a szíriai konfliktus rendezésében azért kínálta fel a részvételt – egy terrorellenes nemzetközi koalíció létrehozását javasolva – mert ezzel javíthatná Oroszország nemzetközi megítélését és erősítené alkupozícióját az ukrajnai kunfliktus rendezésében, könnyebben elfogadtathatná a világgal a Krím megszerzését és esélyt adna arra, hogy megszünjenek az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók.
Az orosz légicsapások külföldi megítélése egyelőre azt jelzi, hogy ez a közeledés Moszkva és Washington között nem fog egy csapásra megvalósulni, így az ukrajnai rendezés sem válik Putyin számára könnyebbé.