A német kancellár szerint a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de "távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk". Ennek az elvnek az érvényesítésében még következetesebbnek kell lennie Németországnak.
Az uniós külső határokat közösen kell védeni, hogy rendezetté váljon a bevándorlás Európába
- erről is beszélt a német kancellár szokásos hétvégi videóüzenetében, írja az MTI. Angela Merkel szerint "közösen meg kell értenünk, hogy több menekült van, mint a második világháború óta bármikor", és ez egy olyan globális kihívás, amellyel csak az Európai Unió részvételével lehet megbirkózni.
Az európai komponens a kancellár szerint azt jelenti, hogy megvédjük külső határainkat, méghozzá közösen, és ezzel "rendezetté tesszük a bevándorlást", de azt is jelenti, hogy "nagyobb felelősséget vállalunk" mindazon országokért, amelyekben kialakultak a menekülthullámot kiváltó okok, vagy ahol nagyon sok a menekült, mint például Libanonban, Jordániában és Törökországban. Merkel hozzátette, hogy Törökországgal már el is kezdődtek a tárgyalások az görög-török uniós külső határ ügyében.
Arra a kérdésre, miként lehet bírálatot megfogalmazni és a további menekültek befogadása miatti aggodalmat kifejezni úgy, hogy ne kerüljön elő rögtön a rasszizmus és az idegenellenesség vádja, a kancellár azt mondta:
muszáj, hogy szabad legyen feltenni kérdéseket, és az emberek fel is teszik a kérdéseiket.
Merkel szerint a védelemre szoruló embereket be kell fogadni, de "távozniuk kell azoknak, akik pusztán gazdasági okok miatt jöttek hozzánk". Ennek az elvnek az érvényesítésében még következetesebbnek kell lennie Németországnak.
Angela Merkel szerint a válságkezelésben tehát három rendező elvet kell követni: először is törekedni kell a válságot kiváltó okok megszüntetésére, másodszor pedig meg kell védeni az unós külső határt az Olaszországban és Görögországban felállítandó hot spotok - menedékkérő-regisztrációs központok -, valamint a Törökországgal folytatott együttműködés elmélyítésével, harmadszor pedig következetesen érvényesíteni kell azt az elvet, hogy a gazdasági okok miatt menedékjogot kérő embereknek távozniuk kell.
A közös uniós határvédelem volt korábban Orbán Viktor legfőbb javaslata is a menekültkérdésről szóló EU-csúcs előtt, amit ott ugyanakkor nem sikerült átvernie. A magyar terv az volt, hogy közös EU-s erőt kell létrehozni a határok védelmére. Ez lényegében egybevágott azzal, amit az EU-ban is egyre többen felvetettek, de túl is ment rajta. Addig csak az EU-s határok megerősítéséről volt szó, arról, hogy a görög határok őrizetéhez be kellene vonni a görög katonaságot is, illetve, hogy fontos lenne más mediterrán országok szerepvállalása a görög szigetvilág nehezen őrizhető határainak védelmében.
Az EU-s szinten létrehozandó határőrizet már akár fontos lépés is lehet az EU integrációjának erősítéséhez. Ráadásul Orbán még további lépésre utalt. Szijjártó Péter korábbi belgrádi útja során még csak Görögországról beszélt, a kormányfő viszont kijelentette, hogy „Magyarország addig védi az EU külső határait, amíg ettől a feladattól az EU nem menti fel az országot.” Tehát nem csak Görögországban, de az EU határainak egészén – így a magyar határoknál is – EU-s szintű, egységes határőrizetet tartana hasznosnak.
Orbán látható csalódottsággal vette tudomásul, hogy egyelőre ezt az ötletét elvetették, és azt mondta:
Abban, hogy a görög határt közösen védjük meg, ha Görögország magában nem képes, itt nem értük el a célt. Ez volt a legfontosabb az összes javaslat közül.