A zsidó olimpiaként is ismert Maccabi Játékok európai változatának Budapest lenne a házigazdája – jelentette be Lázár János a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint kétmilliárd forintból megszervezhető lenne a rendezvény, amelyet idén Berlinben tartottak. A XV. Európai Maccabi Játékok (EMG) 2019-ben lesz.
A rendezvény régebbi, mint a modern Izrael: az első Maccabi Játékokat (Makkabiádát) 1932-ben tartották. A olimpia által ihletett rendezvény ötletgazdája egy oroszországi születésű fiatalember volt, aki családjával még gyerekként került az akkor már recsegő-ropogó Oszmán Birodalom fennhatósága alá tartozó Palesztinába.
Juszuf Jekutieli közreműködésével 1932-ben tartották meg az első Maccabi Játékokat, eredendően a nagy olimpiai játékokhoz hasonlóan négy évre tervezve, bár egy ideig mégis háromévenként került rá sor. Az akkor már brit mandátumként igazgatott Palesztinában a brit vezetés azzal járult hozzá a sportrendezvényhez, hogy azon arab és a brit mandátum más atlétái is részt vehetnek. Ez jelenleg is így van, a világon élő zsidók mellett Izrael nem zsidó állampolgárai is szerepelhetnek.
1935-ben már 28 országból érkezett 1300 sportoló a rendezvényre, amit sok résztvevő menekülésre használt fel az erősödő európai zsidóüldözés árnyékában: Bulgáriából például a komplett delegáció a Szentföldön maradt. (Magyarország nem vett részt a játékokon, arra csak 1989-ben került sor.)
A ceremónia része volt a Szentföldről induló motoros felvonulás is, bár az 1935-ös elkerülte Magyarországot: Jugoszláviát és Ausztriát érintve haladt egészen Skóciáig.
A II. világháború miatt a következő zsidó olimpiára 1950-ig kellett várni – akkor már a független Izrael adott neki otthon, a holokauszt után különös súlyt adva a rendezvénynek. Jekutieli még mindig patrónusa volt a rendezvénynek, sőt, ő volt az egyik alapítója az Izraeli Olimpiai Bizottságnak is, amely révén az ország már szerepelhetett is az 1952-es helsinki olimpián.
Hamarosan már négyévenként tartották a római uralom alól a II. században néhány évre Júdeát felszabadító Júda Makkabi szabadságharcosról elnevezett játékokat, mindig az olimpia utáni évre időzítve.
Az 1957-es Makkabiádát az ötszörös magyar olimpiai bajnok Keleti Ágnes már élőben láthatta, mivel az egy évvel korábbi melbourne-i olimpiáról nem tért haza, és nem sokkal később Izraelben telepedett le, ahol évtizedeken át az izraeli tornászválogatott edzője volt.
Nagyágyúk is megfordultak versenyzőként a Makkabiádán, köztük a hétszeres olimpiai úszóbajnok Mark Spitz.
2013-ban már 34 sportágban 77 országból 8919 sportoló vett rajta részt, ezzel – a résztvevők számát tekintve – az olimpia és a futball-vb után a harmadik legnagyobb sportrendezvénnyé nőtte ki magát. Ott Magyarország 78 fős delegációja a 9. helyet szerezte meg az éremtáblázaton, négy arannyal, öt ezüsttel és tizenegy bronzzal. A sportágak között van a sakk is, 2011-ben a bécsi EMG-n Polgár Judit is részt vett. Meglepő, hogy a bécsi rendezvény honlapja magyar résztvevőkkel köszönti a látogatót.
A Makkabi Játékokat mindig Izraelben tartják – kivételt csupán a lengyelországi Zakopanéban és a Csehszlovákiához tartozó Besztercebányán tartott rövid életű Makkabi Téli Játékok képeztek 1933-ban és 1936-ben, ezzel azonban felhagytak, a lengyel sajtó annak idején egyébként is csúnyán kikelt „Lengyelország judaizációja” ellen – ám az olimpiát megelőző évben van egy párhuzamos rendezvénysorozat is: az Európai Maccabi Játékok (EMG). Ennek nevéből is adódóan mindig egy európai város a házigazdája.
Valójában ez régebbi, mint a Makkabi Játékok, az elsőt ugyanis Prágában már 1929-ben megtartották, majd a másodikat a belgiumi Antwerpenben. 1959-ig azonban szünetelt a rendezvénysorozat, és ezután sem vált rendszeressé: az 1963-es lyoni után legközelebb 1979-ben tartották Leicesterben. Azóta azonban négyévenként sor kerül rá, legutóbb idén nyáron volt Berlinben, méghozzá abban a stadionban, amelyben Hitler is megnyitotta az 1936-os olimpiát. Ennek is része volt a motoros felvonulás, ez már érintette Budapestet is.
Magyarország 1987 óta szerepel az EMG-n. A II. világháború után egyetlen közép-kelet-európai házigazdája sem volt a rendezvénynek, Budapest ezzel 2019-ben az első lehetne, ahogyan az volt a melegközösségek számára létrehozott, 1992 óta több-kevesebb rendszerességgel megtartott, inkább fesztiváljellegű, amatőr EuroGames-szel is, ami 2012-ben Budapesten volt, és minden különösebb gond nélkül lezajlott.