Alekszandr Lukasenko hivatalban lévő fehérorosz elnök a szavazatok közel nyolcvan százalékával nyerte meg a vasárnap tartott elnökválasztást az exit poll adatok szerint. Az ellenzék erre az eredményre is számított, ugyanis Lukasenko előzőleg azt mondta, nagyjából 80 százaléknál érezné, hogy a nép egységesen mögötte áll.
Nem volt kérdés, hogy ki nyeri a fehérorosz elnökválasztást. Az egyetlen izgalmat az okozta, ezúttal vajon hány százalékkal fog nyerni az Európa utolsó diktátoraként is emlegetett Alekszandr Lukasenko. Az államfő 80 százalékot várt, ekkor érezné a népe támogatását, és a nép meg is hallotta az elnök szavát.
Egy osztrák szociológiai kutatóintézet exit poll felmérése szerint
Egy fehérorosz szociológiai kutatóintézet felmérése szerint Alekszandr Lukasenko a voksok mintegy 83 százalékával nyert, egy másik felmérés szerint a hivatalban lévő elnök 84 százaléknyi voksot kapott, írta az MTI.
A választás előtt már tudni lehetett, hogy csendesebb eredményhirdetés lesz, mint korábban. Ezúttal - komolyan vehető ellenzéki jelölt hiányában - nem fog börtönbe kerülni az ellenzéki jelölt, ahogyan az történt 2006-ban Alekszandr Kozulinnal és 2010-ben Nyikolaj Sztatkeviccsel, Vlagyimir Nyekljajevvel. Előbbiek 3 és 5 év börtönt kaptak – elnöki kegyelemmel szabadultak – utóbbi hosszas házi őrizet után megúszta két év felfüggesztettel a felforgató tevékenységért.
A héten irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Szvetlana Alekszijevics fehérorosz írónő azzal számol, hogy hazájában még sokáig fennmarad a diktatúra. Egy szombati berlini beszélgetésen a fehérorosz elnökválasztással kapcsolatban az írónő, neves ellenzéki személyiség határozottan kijelentette, hogy Alekszandr Lukasenko elnököt újra fogják választani, mert az egész választási folyamat az államfő ellenőrzése alatt van. "Lukasenkónak egyáltalán nem számít az, hogyan szavazunk. Amint egykoron Sztálin mondta, nem az a fontos ki kire szavaz, hanem az, ki számlálja össze a szavazatokat" - mondta német kiadója által szervezett beszélgetésen.
Fehéroroszország 1991 decemberében alapító tagja volt a Független Államok Közösségének. Az önállóvá vált országban kezdettől jelen volt a saját lábra állást szorgalmazó nemzeti irányzat, illetve az Oroszországgal való szoros összefonódást hirdető politikai akarat. Az egykori kommunista párttitkár és kolhozigazgató, Alekszandr Lukasenko1994. júliusi elnökké választása óta egyértelműen az utóbbi irányzat határozza meg a fehérorosz politikát, Minszk és Moszkva 1999 decemberében uniós szerződést is kötött a politikai és gazdasági integráció elmélyítésére.
Az 1994. március 15-én elfogadott alkotmány értelmében a végrehajtó hatalom feje az öt évre közvetlenül választott államfő. Az 1996. november 24-i népszavazás kiterjesztette az elnök jogkörét, egyben két évvel meg is hosszabbította a hivatalban lévő Lukasenka megbízatását. Az államfő 2001 szeptemberében nagy fölénnyel (75,7 százalék) újabb győzelmet aratott, majd miután a 2004. októberi referendum eltörölte az elnöki terminusok számának korlátozását, hasonlóan elsöprő választási eredményt könyvelhetett el a 2006-os (83 százalék) és a 2010-es (79,7 százalék) megmérettetéseken is.